Incelek, nem lehet, hogy alapból utáljuk az embereket és ezért nincsenek sikereink szociális téren?

Incelként írom, hogy szerintem nem. Eleinte nyitott és teljesen normális voltam, barátaim is voltak sokan, eljártam én is szórakozni velük sok helyre. Persze hiába, mert míg a batátaim, akik normális külsővel és magassággal rendelkeztek mimdig szedtek fel nőt, nekem egyszer sem sikerült. Teltek múltak az évek és én megkeseredtem lassacskán. Szociális kapcsolatot most is tudok kialakítani ha akarok, éppen csak nem akarok.

Nem a társadalmat hibáztatom, hanem a genetikát. Sz@rul nézek ki, ez van. Bár ezt eleinte nem vettem tudomásul és próbálkoztam a lányoknák, de a rengeteg koppanás után ezt el kell fogadnom, a kezdeti önbizalmam így csökkent a nullára.