Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elmenjek randira egy sráccal, aki kioffolt?
Egy elég jó fiúbarátomnak nemrég elmondtam, hogy bejön nekem. Már régóta tetszett és csak szerettem volna túllenni rajta, nem vártam viszonzást. Amikor ezt bevallottam, eléggé ledöbbent, azt mondta neki ez egyáltalán nem jött le, és hogy még gondolkoznia kell rajta, de aztán még ugyanazon beszélgetésben nemet mondott. Nekem ez nyilván fájt, de kisírtam magamat és úgy voltam vele hogy akkor egy kis szünetet tartok a vele való beszélgetésben.
Viszont felhívott három nappal később. Eléggé ideges volt, és nagyon hosszan elkezdte fejtegetni hogy ő tényleg teljesen azt hitte, hogy mi barátok vagyunk, és bele sem gondolt a lehetőségbe, hogy közöttünk lehet bármi annyiszor ki lett mondva mennyire jó barátok vagyunk. Azt mondta nagyon szarul lett a gondolattól, hogy mi ezután nem fogunk beszélni, elment az étvágya napokig, nem tudott aludni és full depis lett. Azt is mondta, hogy szerinte régen csak meggyőzte magát, hogy nem akar semmit tőlem, mert egy ideje én vagyok a legfontosabb ember az életében, fontosabb a legjobb haverjainál. Csak nem gondolt bele az eshetőségbe, hogy járjunk.
Ezután elhívott randizni. A kezdeti sokk után igent mondtam, csak aztán elkezdtem gondolkodni. Azt mondta nem a barátságunk megőrzése miatt randizik velem, de én nagyon parázok a gondolattól hogy mégiscsak azért ment ebbe bele. Normális hogy ezen három napig kellett gondolkodnia?
20 L
Legalább tisztázódnának a dolgok.
Valójában te sem tudod, mit akarsz.
Miért mondtad el neki? "csak szerettem volna túllenni rajta, nem vártam viszonzást ... nemet mondott ... Nekem ez nyilván fájt, de kisírtam magamat ..."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!