Jogosan van bűntudatom, amiért így léptem ki az ismerkedésből?

Megismerkedtem egy lánnyal, aki elsőre nagyon szimpatikusnak tűnt. Interneten elkezdünk beszélgeti. Két hétig írogattunk, nem csetelés volt, hanem egy-egy hosszabb üzenetváltás, kisebb, rövidebb levelek.

Két hét után találkoztunk, először egy kávézóban beszélgettünk, majd néhány nappal később elmentünk kirándulni.

Utána héten nem találkoztunk és alig beszéltünk. Minden nap volt valamilyen programja, színház, koncert, barátokkal kirándulás, foci meccs stb.

A két randi jól sikerült, viszont ezt leszámítva szinte nem igazán beszélgettünk. Napi egy-egy üzenetváltás volt, az is este. Tehát folyamatos beszélgetést nem sikerült kialakítani, mindig volt valami fontosabb dolga és csak lefekvés előtt írt nekem egy üzenetet, bár ez igaz mindig hosszabb volt.

Már egy hónapja volt, hogy "beszélgettünk", jött a hosszú hétvége. Már nagyon vártam, úgy terveztem, hogy mindketten ráérünk, majd beszélgetünk vagy telefonálunk, vagy összehozunk valamit. Viszont egy barátnője hazajött külföldről, együtt mentek meccset nézni, táncházba meg kirándulni. Ezt nekem előre nem mondta. Én szerettem volna vele beszélgetni, viszont másfél-két napig egyáltalán nem is keresett. A teljes hosszú hétvégémet tönkretette. Otthon ültem, rosszul esett, hogy itt van három szabad nap és semmit sem fordított rám belőle.

Hétfőn elhatároztam, hogy véget vetek az ismerkedésnek. Írtam egy levelet, amiben ténylegesen volt egyfajta feszültség a részemről. Úgy éreztem, hogy a sok várakozásban kimerültem. Mellőzöttnek éreztem magam, úgy éreztem, hogy ő nem is érdeklődik irántam.

Írtam neki egy hosszú üzenetet, ezt követően négy napig ment az adok kapok. Nagyon ingerült hangvételű beszélgetés volt, azt írta, hogy igaztalanul vádaskodok, hogy nem érdelném, csak korábban voltak rossz tapasztalatai, fokozatosan akar ezért ismerkedni, hogy alaptalanul ne kezdjen el máshoz kötődni, előtte racionálisan meg akarja ismerni.

Én úgy éreztem, hogy egy hónap alatt mindent megtettem az ismerkedés során, de kimerültem a várakozásban. Mondtam is neki, hogy egy hónap alatt nem az az elvárásom, hogy jöjjünk össze, hanem az, hogy legyen egy folyamatos beszélgetés, ne csak egy rövidke levél valamikor este tíz után.

Úgy érzem, hogy jogos volt, amit mondtam neki, viszont lehet, hogy nem kellett volna ennyire ingerült stílusban. Jogosan van bűntudatom amiatt, hogy ingerült stílusban írtam?