Miért ilyen unalmas a felnőtt randizás?

Hol marad az a forró kása kerülgetés, mint tinédzser korunkban, a heteken-hónapokon át tartó csetelés, amikor igazából mind a ketten tudtuk merre tartunk, de mint egy filmben ahogy felvezetik a cselekményt, és a végén jön a nagy bonyodalom, úgy lett a végén már barát-és barátnő, hogy igazából sosem találkoztunk de már mindent tudtunk egymásról, és az első találkozó igazából már nem is randi volt hanem párkapcsolati összejövetel? Ehh...

Mindenki rohan, senkinek sincs ideje semmire, és joggal panaszkodok szerintem mert már én is 28 vagyok, de a "mi időnkben" bőven az msn korszak ment már. Néha felmegyek tinderre,badoora hogy tájékozódjak milyen is a felnőtt élet, mert már kb 18 éves korom óta nem vagyok vevő a társaságra, úgy értve barátra vagy ilyesmire, szóval nem tudom hogy mennek a dolgok, de azt látom hogy úgy randiznak az emberek, mint amikor cipőt próbálsz, felhúzod, nem jó, keresel egy másikat, és addig próbálgatod amíg nem találsz egy megfelelőt.

Nem akarnak chatelni, rögtön találkozni akarnak, mert hogy a chat végén lehet nem lesz semmi, és elpocsékolt idő. Biztos én vagyok varázsló, de kb 2 mondat után mindent letudok szűrni a másikról, és fullra lehet tudni lesz-e folytatása. Ha átmegy az első mondatos teszteken, jönnek a személyesebb dolgok, és ha azokon sem akad fent akkor simán jöhet a fentebb említett "ismerkedés".

Szóval most már csak ez vár rám, vagy léteznek még hasonló emberek akik így gondolják? :D Én is melózok, nem is keveset, de egy átkozott üzenetre fél óránként minimum simán van időm teljesen mind1 mit csinálok... Akinek erre nincs ideje, az amúgy is mit keres ilyen oldalakon?