Mit tegyek ha úgy érzem elveszítette az érdeklődését az irányomban?

Más akaratát nem tudod irányítani, szóval semmit. Ő ilyen, neki a munka az első és egy kapcsolat úgy tűnik nem fér bele az életébe.

Ha a földhöz csapkodod a hátsód, ez akkor is így lesz. Magyarul ha össze is jönnétek, ugyanez állna útba és elég hamar kampec lenne.

Valoszinu hogy a pasi ilyen is lesz kesobb is.

Te meg állandoan tűkön fogsz ülni mire na végre írt.

Nem egy az ütem, a ritmus, es ez nem is fog egyezni.

Ebbol az lesz hogy az elején ugye még van tartásod, de minel jobban kozelebb kerultök megjelenik lassan az is hogy már számonkered elvársz, ezekbol lehetnek viták, aztan dontes elott allsz hogy kell e ez neked ha elhanyagoltnak érzed magad mellette vagy nem, de nem tudod otthagyni mert ugye szerelmes vagy meg nincs másik pasi sem, igy jon a hiszti is majd, aztán ez elhúzodik éveken át

HA egyáltalán szán arra időt hogy egyáltalán összejöjjön veled szexnél tobbre, csak mert a nyomulós tűkön ülő nők pont nem szerelmet szoktak kiváltani,(ami később ugy is sugározni fog rolad, majd mégkésőbb már álcázva sem lesz), de ettől most eltekintettem fentebb.

"érzelmeimen nem tudok uralkodni "

Ez miatt pláne hamvában holt.

Én mindig csak ahhoz az általános igazsághoz tudok visszatérni, hogy ha egy férfi AKAR valamit, akkor lépni fog. Nőként néha nekem is nehéz megértenem őket, pedig szerintem sokkal egyszerűbben gondolkodnak mint mi (nem pejoratív értelemben).

Persze lehet hogy a félénkség, a jelek hiánya vagy kellő mennyisége vagy akármi eltántorítja őket (általánosságban értem), de azt gondolom, hogy aki nem tud kiverni a fejéből, aki rád gondol, akit tényleg meg fogsz, az fog keresni rá megoldást.

Ha nem lép, nem tesz eleget (jelen esetben nem keres), akkor vagy nem akar eléggé vagy túlságosan fél, akkor meg a fene megette.

Voltam több olyan helyzetben ahol nyilvánvaló volt a szimpátia, de valamiért nem lépett az adott pasas. Volt aki (szerintem, utólag belegondolva) félénk volt, volt ahol más gátló tényező volt, volt aki (szintén utólag belegondolva) nem akart semmi többet. Egyébként annyit megtanultam hogy nekem is határozottabbnak kell lennem, meg konkrétabbnak. De a végkifejlet ugyanaz volt: semmi.

És a sokadik csalódás után, ahol beleéltem, hogy igenis ebből lehet valami, de semmi választ (átvitten) nem kaptam, rájöttem, hogy felesleges ezeken agyalni. Aki akar valamit, az lépni fog, ha kell mindent megmozgat, ha úgy érzi érdemes. Ha nem úgy érzi, akkor hiába.