Szakítanom kellene?

Van egy férfi akivel 2 hónapja randizgatunk,előtte 2 hónapig nagyon tepert,hogy egyáltalán rábólintsak a randira,mert nagyon rossz és nehéz élethelyzetben voltam.Ő mondta,hogy nem kell egyedül szembenéznem ezzel blablabla ő itt van mellettem.Az elején olyan nagy szavakat használt,meg,hogy mikor mondjuk már,hogy kapcsolatban vagyunk stb...ő akarta.Az igaz,hogy ha valami dolga van,akkor az az első és ez így is van rendjén....,de megvan a kis kialakult élete és sokszor randizgatunk,elmegyünk ide-oda és aztán csak heti egyszer alszunk együtt....úgy értem,én csak unaloműzőnek kellek...plusz ő szereti a vérem szívni,de fordítva már nem igaz...csinàltam kaját neki ma és a ruhái szanaszét voltak,csak összehajtottam...nem porszívóztam én még soha meg ilyenek nála,de a kajamaradványokat elpakolom,meg ha egy ket ruha ott van,azt összehajtom...és azt mondta:nem kell pakolnod,nem vagy te az anyám...közben van amikor nagyon romantikus,kicsit ilyen hangulatember...de amikor rossz kedve van,akkor meg annyira mogorva....Azt is észrevettem,hogy ha nem keresem ír naponta 3-szor és az sem baj,de ha 4-5 naponta én írok neki,akkor nem olyan aktív...Nehezen kapott meg,ő is mondta,hogy van egy csomó jó tulajdonságom,a családját ismerem és a barátait is,ők is szeretnek....,de annak ellenére,hogy én mondtam az elején,hogy majd meglátjuk mi lesz,ő meg komolyat akart,hát....be van sz..va az elköteleződéstől...Annyi még,hogy a nővére is azt mondta,hogy csak virágról virágra száll és ez így nagyon nem jó,nem tud elköteleződni....de nem egy nagy szexgép...heti 2szer szexelünk és azt is miattam és mondja,hogy milyen szexmániás vagyok,meg disznó fantáziám van...Nem lehet,hogy azért csak futó kalandjai vannak,mert ilyen nehéz természet?!Van amikor a mennyekben vagyok,de sokszor a pokolban és egy kezdődő kapcsolatban ennek nem kellene így lennie...