Hogyan dolgoztátok fel, hogy nem a belsőtökkel, dumátokkal, humorotokkal van a baj, hanem az arcotokkal a csajozás terén?

Erre akkor jöttem rá amikor ismerkedős oldalakra jóképű srácok fotóival hoztam létre adatlapokat.

Félelmetes milyen könnyű az ismerkedés. Bepillanthattam miként tapasztalja meg az ismerkedést és összességében az egész életet egy jóképű srác. Teljesen más tapasztalat, más élmény, más dimenzió. Nem is lehet összehasonlítani a kettőt.

Ezért szerintem kizárt, hogy egy jóképű srácnak mentális gondjai, alacsony önértékelése legyen vagy unja az életét. Ez csakis a rossz külsejűek sajátsága. Ezért mi kompenzálunk, például munkamániások leszünk, alkoholisták vagy valamilyen más függőségben szenvedünk, például a pornó. Eközben a jóképűek háremet tartanak és kimerülésig kidugják magukat.

Ennél jobban mi okozzon depressziót???