Mennyire jellemző manapság, hogy a nők is kiveszik a részüket a randi költségeiből?

Szóval neked eddig többnyire pozitív tapasztalataid voltak, de mégis egy ennek totál ellentmondó tényközléssel indítod a kérdésed? :D

Szerintem az az általánosabb, amivel te találkoztál, egyébként, én a 25-35 korosztályban mozgok, nőként ugyan, szóval csak a többiek elmondásaiból tudom, de 10-ből 9-en egyetértünk, hogy osztozni kell a költségeken- és nem csak a randi, de a későbbi élet költségein is, nagyon kevés olyan nőismerősöm van, aki nem csak átmeneti időre (lásd: gyerekvállalás miatti keresetkiesés, átmeneti munkanélküliség) tartja elfogadhatónak, sőt, kívánatosnak, ha a férfi eltartja.

Nem jó a kérdés. Ha valaki azt írja hogy pasi vagyok de én fizetek mindig, akkor felsóhajtasz hogy milyen anyagiasak a nők. Én nőként mindig felajánlom, hogy fizetek (és eleve egy kávén kívül mást el sem fogadok elsőre)viszont mindig úriemberekkel randiztam akik erről konkrétan hallani sem akartak.

Amúgy az egyenjogúságot nem kibuliztuk, hanem megküzdöttünk érte. És az egyenjogúság nem azt jelenti, hogy két ember ne viselkedhetne nőként és férfiként. Ő hív meg egy étteremben, de én otthon sütök, főzök ha jön és nem kérem el a felét. Ha ő veszi a színház jegyet, én hívom meg a büfében. Neki van autója, én nem vezetek, ő visz-hoz, ha olyan randi van, hogy tömegközlekedéssel túl hosszas lenne megoldani. (Mert amúgy megoldom) Nekem viszont saját lakásom van ahol tudunk együtt lenni. Az ágyban meg hadd döntsük már el, hogy szeretjük, ki legyen felül, ki irányítson stb. Köszike.

En nem nevezem az ilyet randinak. Ha megakarok venni magamnak egy kávét utközben vagy valahol, nem kell ahhoz egy ffi.

Söt a munkadijamat se fogja kifizetni hogy fözök meg gyereket szülök meg nevelem a gyerekét meg ejszakàzom, meg a jövedelem kiesés mindez miatt, függö helyzetbe kerüles stb. Nagyon sokkal tartoznak ilyenekért sokan.

Nem kellene egy élösködö az biztos.

Én legutóbb mikor találkoztam két lánnyal mint a kettő meghívott és semmit sem fizettem. Szóval egyáltalán nem várják el, hogy mindent a pasi fizessen.

F

"későbbi dolgokban evidens, hogy osztozni kell e költségeken"

Ez nem evidens. A nö ingyenmunkàs a legtöbb helyen.

Ki kéne tenyleg számolni, mennyit elkérne egy takarito meg egy szitter, meg egy ebédeltetö, amig a család höse hepàzik a munkahelyen, mindenböl kivonva magát, mert neki mindez derogàl.

Nem is ingyen munkàs a nö, hanem még a ö fizethet mindezèrt, adjon a bevasarlasba is, pelenkàba, az utolsoit is adja oda es ne legyen pénze sem. Hogy arra verje magát a ház ura, hogy de ö keres egyedül pénzt es neki ez jár.

Szoval azert egy elsö randibol es masodikbol is sokmindennek latszik az elöszele..

Első randikon jó nagy sz arrágó parasztnak érezném magam, ha nem én fizetnék. :D Nem is hívok minden szutykot randira mondjuk.

Több éves kapcsolatban, illetve a mostani párommal már házasságban meg minden felesben megy (nem feltétlenül szigorúan fele-fele, van, hogy felváltva hívjuk egymást). Nem is élnék olyannal, akivel nem így mennek az anyagiak. De randin igenis illik.