Szerintetek a legjobb kapcsolatok barátsággal vagy vonzalommal kezdődnek?

A valamit érő párkapcsolataimban a partneremben először az embert vettem észre.

Hiába kíván valakit az ember, az nem segíti át a szaron. Sőt, mára inkább negatív érzésnek tartom, aminek hatására az ember pont azt szalasztja el, ami működne

Én meg pont az ellentéted vagyok. Persze, pár másodperc alatt annyit még tudok mondani egy férfiról, hogy külsőre taszít-e. Viszont fordítva kevésbé... Nem tudok rögtön benedvesedni csak azért, mert valaki jól néz ki. Nekem ahhoz több kell.

A jelenlegi páromat mikor először meglattam, akkor annyit gondoltam, hogy "nem néz ki rosszul", aztán beszélgettünk, belezúgtam, és most képes vagyok ülni és nézni, hogy milyen iszonyatosan vonzó.

Nyilván van az a kategória, akit bottal se, és akármennyire rendes, kedves, humoros, nem tudnék vele együtt lenni. De ha egy minimum szintet megüt, utána már csak a belső kérdése, hogy vonzónak fogom-e látni vagy sem.

Barátságos vonzódással! ;)

F.