Komolyan van olyan, aki nem a külsőt nézi? Beavattok ebbe a gondolatmenetbe?

Nekem fontos a külső, és emiatt én sem vettem soha zokon, ha valakinek nem jöttem be. Mármint nyilván nem esik jól, de van ilyen, nem tetszhet mindenki mindenkinek. A tüzes szexualitáshoz, amire nekem igényem van, igenis elengedhetetlen, hogy ránézésre is vonzónak találjam az illetőt. És lehet ezért megkövezni, de nálam a szex még mindig előbb van, mint a szerelem, mert a szerelem időbe telik, míg kialakul, viszont nem fogom a saját és a másik idejét is húzni hónapokig, mire vagy kialakul, vagy nem, és közben még szexuálisan absztinensek is legyünk. Hogy ha már ránézni nem jó, legalább a testét se élvezhessem? :D Marha sok értelme van, tényleg. Szóval én meg sem adom a lehetőségét, hogy a fizikai vonzalom az utólag szépen lassan alakuljon ki, nem is hiszem egyébként, hogy nálam ez működhetne, kamaszként még persze próbálkoztam ilyesmivel, de mikor undorodtam attól is, hogy egyáltalán egy puszit adjon a pasi, akkor hiába volt szuper társaság meg jó a humora, igenis egyértelmű volt, hogy ezt felesleges erőltetni.

De mindenki más, az emberek különböznek. A fontos az, hogy mentalitásban és hozzáállásban is hasonló párt keressen az ember. Hozzám hiába közeledne egy ilyen nagyon cuki érzelemközpontú pasi, akinek nem számít a külső sem a szex, őt csak a belső érdekli és szeretne jó alaposan megismerni és halálosan belém szeretni, mielőtt bármi is történik köztünk, mert egyrészt ilyet én nem játszok, másrészt meg ez annyira drasztikusan eltér az én mentalitásomtól, hogy biztos vagyok benne, az élet más területén is kiütközne, és egy csomó konfliktusunk lenne, ami végül úgyis szakításba torkollna. Nyilván ha esetleg én próbálkoznék be egy ilyen férfinél, akkor az is elég hamar zátonyra futna, és jól is van ez így. Mindenkinek megvan a hozzá illő párja, csak keresni kell és szerencsésnek lenni, hogy megtaláld.