Enyhén bipoláris férfiként ne is akarjak komoly kapcsolatot?

#1

Ezzel az az egy gond van, hogy a jelen sivár és üres. Minél inkább benne élsz, annál jobban látod az ürességet, a dolgok lelketlenségét, a folyamatok unalmasságát.

#1 Micsoda mindfulness.

En meg azt mondom, legyel inkabb tripolaris, plusz felesleges a komoly kacspolat ezekkel a mai nokkel. Szerintem jol csinalod h szurod oket, aztan 1 ido utan elhajtod a fenebe.

#2

Ezzel az az egy gond van, hogy a jelen sivár és üres. Minél inkább benne élsz, annál jobban látod az ürességet, a dolgok lelketlenségét, a folyamatok unalmasságát.

Azért hiszed ezt, mert a jelent tévesen elmeállapotokkal, gondolatokkal, érzésekkel azonosítod. De mivel a jelenben nincs jelen az elme, ami ilyeneket produkál, így ott nincs se sivárság, se üresség, se lelketlenség, se unalmasság. Ezek csak az elméd ítéletei. A jelent nem lehet azonosítani semmivel, mivel a jelenlét az elme meghaladásának állapota, ahol nincsenek se ítélkezések, se gondolatok, csak a tökéletes béke. De ez a béke se az a fajta béke, amire a béke szó hallatán gondolsz. Bármit gondolsz a jelenről, az egy illúzió. Nem lehet róla gondolni semmit, csak tapasztalni lehet. Ha mondasz róla valamit, tehát azonosítod valamivel, azzal meghamisítottad.

#4

Ez szép - teljesíthető is egy olyan világban ahol nem kell dolgozni, nem kell hivatalos ügyeket intézni stb.

Csak szép összhangban a természettel napi 16 meditálás, 8 óra alvás.

"Csak szép összhangban a természettel napi 16 meditálás, 8 óra alvás."

Aki a jelenben él, az egész nap meditál, mivel maga a meditáció az alapállapota. Meditáció = jelenlét. A meditáció valójában nem egy erőlködés, ahogy az elme hiszi. Szimplán annyiból áll, hogy a figyelmedet tudatosan irányítod (a jelenbe).

#6

Tehát vezetés, biciklizés, munka, sőt, még beszélgetés közben is meditálok, mivel a figyelmemet mindig tudatosan a jelenben tartom. Ha épp beszélgetek, akkor a érzem a kezem, a lábam, és nem hagyom, hogy a figyelmem elvesszen a gondolatokban. Ha biciklizek, akkor érzem, ahogy fogom a kormányt, ahogy a szellő a bőrömhöz ér, ahogy a lábam a pedálhoz ér.

#6

De ez így nem veszettül unalmas? Most gondolj bele olyan dolgokra teljes jelenléttel figyelni amikben semmi izgalmas nincs... Ilyen sorbanállás a boltban, meg random vezetés hazáig - ezek unalmas dolgok, nem lehet élvezni őket, csak ha valami fantáziát találsz ki magadnak ami elszórakoztat amíg unatkozol.

"De ez így nem veszettül unalmas?"

Teljesen értelmetlen a kérdésed, mivel a jelenben nincs elme, tehát unalom sincs. Az, hogy a jelen unalmas, valójában egy trükk az elmédtől, amivel továbbra is a markában tart. Csak egy újabb gondolat, az elméből, amivel azonosulhatsz.

#9

Aha. Tehát te egy ilyen fatalista világban élsz, ahol semmire nem gondolsz, csak vagy a jelenben, aztán ha baj van "ja, hát kérem én nem tehetek róla, így kellett történnie..."