Szerintetek a bipoláris zavar komoly pszihiátriai betegsèg?

Amint te is írod, sokféle megjelenési formája van. Minden eset más. Alapvetően igen, komoly dolog.

Az elmebetegségek közé tartozik, ergo az egyik legrosszabb.

Nekem is mindig gond volt a beilleszkedéssel, egészen kicsi korom óta... Barátokat könnyen szerzek (ugye hát ha pörgünk mindenkivel haverkodunk :D), de fenntartani hosszan barátságokat már képtelen vagyok. Talán egy másik bipolárissal...

"Az elmebetegségek közé tartozik, ergo az egyik legrosszabb." Az antiszociális személyiségzavar is pszichiátriai körkép. Akkor az is elmebetegség? Mert benned semmi empátia nem szorult. Orvosilag nincs olyan hogy elmebetegség.

A DSM pszichiátriai könyvben benne van: bno kódja:F60.2 Disszociális személyiségzavar

Én nem vagyok benne biztos h ezek teljes mértékben betegségek. Valaki ezt egy szer kitalálta ráépült egy pár jó fizető szakma... Sok ember meg egy hitelesnek tűnő alaknak meg bármit elhisz mert köpeny vagy öltöny van rajta ... Szélsőséges emberek nélkül a világ nem tartana ott ahol . Egyébként meg önkontroll meg önbecsülés meg magabiztosság még a sport is segíthet .. De kétségtelen az okát kell megkeresni ..

Eléggé megterhelő..24 éves lány vagyok, mindig is "túlérzékeny" voltam mindenre,genetikai,környezeti hatások együttesen hatottak..hát mit ne mondjak, túl vagyok 3 öngyilkossági kísérleten,bár nekem borderline személyiségzavar is van emellett plusz ptsd..kegyetlen.gyógyszer,terápia miegymás évek óta nem segít.A szerelem se volt gyógyír. Fáj a létezés is.

Igen, komoly. Hetekig tart a mánia, mikor azt hiszed minden rendben van, sőt túl jól is érzed magad. Aztán a semmiből súlyt le néha a másik oldala, mikor egész nap nincs kedved még megmozdulni sem, mégis muszáj, főleg ha állásod van és családod. Ez megy nálam gimnazista korom óta. Hiába család, hiába gyógyszer, barátok, SEMMI nem segít amikor depresszív fázisban vagyok. Legszívesebben csak eltűnnék. Én öngyilkos nem leszek, de rengetegszer van olyan gondolatom olyankor. Persze még ha labilis vagyok, akkor sem teszem meg, annyi önkontroll szorult belém. De elhihetitek hogy nagyon kutya az egész betegség. Nem lehetetlen élni vele és kezelni valamennyire, csak nagyon nehéz. Nem tehetsz mást, mint küzdeni. Üzenem minden bipolárisnak. Tudod mivel állsz szemben, nagyjából melyik fázis meddig tart, mit tehetsz annak érdekében, hogy se túl fent, se túl lent ne legyél. Korlátozd magad és az érzelmeidet amennyire lehet. Vedd körbe magad olyan emberekkel akik szeretnek és biztonságot adnak. Ennyi