Mennyire kell jóban lenni a párom szüleivel, családjával? Mégis mit kéne tennem?

Én nem hiszem, hogy szükség volna nagy jópofizásokra, szerintem az egyetlen ami összeköti őket azok a gyerekek/unokák, de azonkívül...

Szüleim esete.

Család 1: Vidékről származó és faluban élő "régi dolgokat" tisztelő, követő, de másokra nem erőltető, fafejű és büszke emberek, nagyon határozott véleménnyel, erős igazságérzettel. Tettekkel és nem szavakkal fejezik ki a dolgokat, cselekvő személyek. Viszont azok a tipikus régi "ha hülye vagy, lehet innen elmenni" felfogást vallják.

Család 2: Kb. 50 éve városban élő személyek, régi dolgokat avíttnak tartják, de azt mással nem pótolják így erősen "gyökértelen" emberek, viszont sokkal műveltebbek és modernebbek, de nem a tettek emberei, inkább filozofálnak mindenről, nagyatyám tipikus szobatudós. Az igazságot szeretik egy rugalmas dolognak kezelni "az úgy technikailag nem számít bűnnek", nagyanyám a szóvirágok mestere, de a jelleme sosem mutatja azt amit önmagáról szavakban elmond.

Naná, hogy utálták egymást. Család 1 ostoba-nyafogós városiaknak tartotta család 2-t, akik család 1-et elmaradott, beszűkült vidékieknek. Persze mindkettő szemérmesen elfogadta a másik csapattal járó "előnyöket" család 1 a technikai dolgokat, újításokat, család 2 pedig a jó kis házi finomságokat... :D

Ez van, tipikus anyuci kicsi fia a partnered, anyós meg kontroll mániás.. Betegesnek tartom ezt. Szeretem anyámat, de jobb a 2 lépés távolság tőle, mert ő is kotnyeles, minden lében kanál. Látszik, hogy nem engedte el anyós a fiát, amiért naponta hívogatja. Meg is őrülnék, ha mindennap telefonálni kéne anyámmal, pedig egy városban élünk, de jobbára heti 1x, ha beugrok, max 2x 1 órára. Az pedig, hogy a csávód a fejedhez vág dolgokat, hogy milyen vagy anyósoddal, kritikán aluli. Ez az ember érzelmileg nem a társad, támaszod, neki mindig anyuci lesz az első.

Egyedül fogsz maradni a kapcsolatodban. 31F

Én már 30 éve ebben a helyzetben vagyok.

Minél kevesebbet menj anyósékhoz, ha a párod menni akar, menjen egyedül, neked dolgod van. Ne mondj véleményt anyósról, egyáltalán ne foglalkozz vele. Azzal foglalkozz, hogy a pároddal minél jobb legyen a kapcsolatod, és ha ez sikerül, akkor anyós pajtás hatása csökkenni fog. Szerencsére messze van, ne is legyen soha közel.

Nekem ilyen anyosom volt, 13evig probaltam neki megfelelni, soha semmi nem volt jo. Valas utan (amiben o is kozrejatszott) lassan leepitettem vele minden kapcsolatot. A fia mindig ram hagyta a konfrontaciot, egyedul maradtam ellene.

Az uj parommal ezt mar az elejen tisztaztuk h ilyen nem lesz h a szulok beleszolnak az eletunkbe, igy anyosommal a kapcstartas ket havonta egy ebed, kedvesen elbajolgunk es a parom keresi.

Ugyh sajnos szep /konnyu jovot en sem josolok nektek, amig a parod igy szorosan van fogva meg duruzsolnak a fulebe. De sejtesem szerint nagyon fiatalok vagytok meg, ez alakulhat.

Az tuti h amikor ott vagy, legy illedelmes ahogy eddig, de aki akar ugyis talal hibat minden tettedben.

Az én anyósom az elején nagyon kedves volt... Aztán amikor egyre többet jártam oda, kb. mindenbe bele akart szólni. Pár hónapja költöztünk össze párommal, most is bele szeretne szólni az életünkbe. Mikor mossak, hogy mossak, hogy takarítak, hogy és mit főzzek, fogyjak le (párom is..). Ha átjönnek azt nézi, hogy mi mennyire tiszta. Mikor porszívoztam. Hívogatta a hátam mögött a főbérlőt, hogy mennyiree van lakva a lakás amit bérlünk. A hátam mögött alakítják a lakást, ha éppen dolgozom. Ha jönnek általában egy adag ételt hoznak a páromnak.

Párom már inkább át sem megy. Azt sem szereti ha ők jönnek. Ahogy én sem.

Bár nekem már egyáltalán nem ír, mert tudja hogy elegem van.

El veszítette a kontrollt és ezt nehezen viseli, hogy nekem nem parancsolhat de azt sem hagyom, hogy, páromat irányítsa. Amikor párom otthon lakott kb mindenben irányítani akarta. Mikor kelljen, mikor menjen edzeni, mennyi pénzt költhet és mire. Állandó vita volt.

Szóval szerintem nem kell túl jóban lenni, az illedelmes viszony maradjon, de a távolság a legjobb.

Anyósom inkább az anyám akart lenni, mintha az erdőből szedtek volna össze, akit szocialázálni kell.

A leg megalázóbb az volt, hogy volt egy dugulás a panelben, ahol laknak. Mikor családi összejövetel volt, megkérdezte tőlem, hogy, bele dobtam-e a használt betétet a WC-be mert dugulás van. És akkor lett a dugulás amikor én ott voltam. Azt is mondta, hogy mert ez falun szokás... Ott nem tudják az ilyesmit...

Mondanom sem kell, nem voltam ott túl sokáig.

#9 vagyok.

Persze a távolság segít. Most a szomszéd városban lakunk.

De néha ez sem elég