Van köztettek olyan aki nincs jóban a családjával, rokonaival?
Én pl nem vagyok senkivel se jóban, nem nagyon beszélgetek senkivel, családi-rokoni találkozásokra nem járok el mert felesleges.
Túlságosan nagy az összetartás, megy a kibeszélés, a felesleges gúnyolódás stb...
Vagyis pár ok miatt engem is kibeszélnek, gúnyolnak, és meguntam, ezért elköltöztem otthonról és nem tartom a kapcsolatot velük..
Lelkileg terrorizáltak folyamatosan, mindennap stressznek voltam kitéve, sokat sírtam miattuk, volt hogy nyugtatót is szedtem...nem bírtam otthon laki, így leéptem.....
De remélem nem vagyok így egyedül, hogy mióta elköltöztem, nem vagyok feszült és mondhatni boldog vagyok :)
Ti is vagytok így, és hogy kezelitek ezt a helyzetet?
Üdv, 24 L
Én.
Hosszú, a lelkemet kitettem értük, de mikor nekem kellett volna segítség, szartak a fejemre.
Persze okoskodni tudnak, meg megmondani, hogy kellene élnem... elköltöztem 1000km-re, azt félévi 1-2 órát kibírom velük.
Többet nem vagyok hajlandó.
28n
köszönöm, várok még további válaszokat!
kiváncsi vagyok még, ki hogy bírja ezt, mert én picit besokkalltam hogy nem vagyok velük jóba, ennek ellenére már nem vagyok feszült, mert amikor otthon laktam, mindig feszült voltam, mert beszóltak nekem..
ma is folyamatosan kaptam a beszólásokat, flegmázásokat
hogy pl: merre voltál? mondom a piacon...elkezdik jaj de jó világ már nekem stb....
mindig ez megy! az ember nem mehet sehova, csak otthon szabad ülnie, dolgozni, robotolni stb :(
Szia! Én apámmal nem tartom a kapcsolatot. Meglopott és gusztustalanul viselkedett. Apai ágról a nagyszüleimmel sem tartottam, eléggé befolyásolva voltak, így olyan dolgokat vágtak a fejemhez amiket sosem tudtam megbocsátani. Úgy haltak meg, hogy évekig nem beszéltünk.
Párom rokonaival sem tartjuk a kapcsolatot, ment a folyamatos carkeverés, áskálódás, rendőrségi feljelentés és le is húztak minket még az első pár évben néhány millióval.
Én se anyámmal, se apámmal nem vagyok jóba. Apukám 4 évesen hagyott el, 10 év múlva bepróbálkozott, majd rájöttem hogy egy szar ember, én nem tartom a kapcsolatot vele. Anyám is elhagyott egy másik pasiért, a nagyszüleim neveltek fel. Csakis őket tartom a családomnak, illetve, mostmár csak nagymamám van, és az ő fia. Nekem ők a családom. Apukám miatt sosem éreztem magam rosszul, és anyukám se érdekelne, csak sajnos vele napi kontakban vagyok, és látom ahogy a féltestvéremmel bánik, én meg egy senki vagyok a szemében. Próbálnék erős maradni, és magamnak is fáj bevallanom, de igenis néha rettenetesen bánt még "felnőtt" fejjel is, ugyanis már családom van, férjem, gyerekem.
27/L
En olyannyira nem vagyok joban az apai csaladommal (elvaltak apam miatt es anyu nevelt fel) hogy konkretan felvettem anyu vezeteknevet es elhagytam az apait hivatalosan es szuletesi nevet valtoztattam,visszamenoleg. Teljesen torolve a regi nevem.
Na en ennyire nem kedvelem. 🤔😀😀😀
23n
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!