Aki elment külföldre (élni, dolgozni, szóval hosszabb időre), mikor és hogyan közölte a szüleivel, családjával?

En egyetem utan eloszor doktori osztondijjal mentem ki 2009-ben, aztan itt talaltam allast (Parizsban), szoval kint maradtam, 2011-ben mar itt hazasodtam meg (a felesegem nem itt ismertem meg, de itt koltoztunk ossze). Apam 2011 ota itt el velunk kint, ocsem is kint elt ot evet, aztan hazament mert nem talalt munkat meg gondok voltak a nyelvvel, Anyu otthon maradt mert kulon eltek Apuval, o nagypapamnal lakott eddig (sajat lakas nincs), aki nemreg sajnos meghalt, most tervezzuk hogy mi legyen a folytatas, o maradni szeretne, de ha ki akar jonni majd egyszer, megoldhato.

Szerintem olyan allasert erdemes kimenni, amibol csaladostol normalisan meg tudsz elni, berelve egy rendes lakast. Annak nincs ertelme hogy kimenj mosogatni szorongva tucatnyi bennszulottel es ugy sporolni, ilyen erovel otthon is kivehetsz negyedmagaddal egy bekasmegyeri panelt, aztan akkor a magyar fizetes is eleg lesz...

Nem orokre terveztuk a kijovetelt, es jelenleg is szemmel tartom a magyarorszagi lehetosegeket, ha lesz olyan amibol meg tudunk elni rendesen, es megeri, akkor hazamegyunk, addig jobb hijan marad a kulfold.

#5 voltam. Amúgy egyedül mentem ki. Van egy húgom, aki most 20 éves, őt nem érdekli a külföld.

Korom 24/L.

1. nagynénémmel laktam, neki már fél évvel előtte mondtam.

Reakció: jó-jó, aztán egy hónappal a valós költözés előtt napi szintű hiszti, ordibálás, ő megöli magát, én milyen szemét vagyok, hogy egyedül hagyom, stb. Menekültem onnan!

2. apa reakciója (szintén fél évvel előbb): rendben, de azért néha látogass meg, és ő a továbbiakban sem nyafogott, a páromban maximálisan bízik, hogy vigyáz rám.

3. többi rokonnak egy héttel költözés előtt, vegyes vélemények: a zöm sok sikert kívánt, de akadt, aki szerint "egy hét után sírva jövök haza".

Hmmm, fél éve kinn élek, és bár nem egyszerű, de a párommal átsegítjük egymást mindenen. :)

8-vagyok.

28n.