Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Eletkozepi valsag, kiegettseg es hazastarsi biralat: hogyan reagaljak?
A negyvenes eveim vegen jarok, tudomanyos munkat vegzek. Az allasom egyik kovetelmenye a rendszeres publikalas. Kezdettol fogva nagyon szerettem a kutatomunkat, es mindig nagyon torekedtem ra, hogy a leheto legpontosabb, legobjektivebb modon irjak. Sikerult is sok irast publikalnom, de sokszor tapasztaltam, hogy a szakmabeli kutatok csak ritkan olvassak el oket. En sokat olvasom es illoen idezem is az o muveiket, igy meg tudom allapitani, hogy a sajat cikkeim miben hoznak ujat hozzajuk kepest. Mivel mindig igyekszem uj, addig kevesbe tanulmanyozott temakat talalni, lehet mondani, hogy eppen eleg uj, addig nem publikalt informacio szerepel a cikkeimben, megis ignoraljak oket. Azt meg tudnam erteni, ha valaki azon az alapon biralna oket, hogy hibak vannak bennuk, de erre joforman sohasem volt pelda. Most mar egyre kevesbe erzem, hogy van erteke a munkamnak. Nemegyszer honapokig, gyakori ejszakazassal dolgozom egy cikken, hogy a leheto legpontosabb legyen, es azutan mintegy eltunik a semmiben. A munkahelyemen megadjak erte a megszabott pontszamot (ami kizarolag attol fugg, milyen rangu folyoiratban jelent meg), es azzal vege, ok sem olvassak el.
Ez onmagaban is elegge stresszes szamomra, de a felesegem attitudje tovabb neheziti a helyzetet. O jelenleg haziasszony, azelott mas szakmaban dolgozott, igy nem erdekli a munkam, sohasem olvasta el egyik munkamat sem. (A temat meg tudta volna erteni, nem lett volna szukseg hozza specialis tudomanyos ismeretekre.) Ennek ellenere szilardan meg van gyozodve rola, hogy az irasaim jobbara ertektelenek, o ugyanis csak azokat a publikaciokat tekinti hasznosnak, amiert honorariumot lehet kapni (azt pedig csak keves tudomanyos folyoirat fizet). Igy ha csak utalast teszek arra, hogy bant, amikor figyelmen kivul hagyjak a publikacioimat, o reflexszeruen azt valaszolja, hogy "Ez egyedul a te hibad, miert irsz olyan rosszul?" Ha konkretan megmagyarazna, mi a hiba, annak hasznat tudnam venni, de minthogy nem olvassa el az irasaimat, a velemenye csupan abbol all, hogy en mindenestul selejtes vagyok.
Hogyan tudnek tuljutni ezen a valsagon, ha a felesegemtol csak kritikara szamithatok?
Tények:
1. A munka amiben jelenleg vagy,nem tudni mennyit fizet,de szerintem nem ér annyit az egész,hogy amiatt romlásba taszítsd magad. Én inkább váltanék. Keresnék új helyeket és lehetőségeket,hogy írhassak.
2. A feleséged nem tisztel téged semmiképp sem. Én ha a helyedben lennék elváltam volna. Figyelj! Becsmérli a munkád,semmibe veszi azt,amit szeretdz és még sérteget is. Tényleg ilyen ember kell neked?
Most el akarsz válni vagy az érdekel, hogyan reagálj erre a mondatra?
Nem mindegy.
"A gyerekek viszont mindkettonkhoz ragaszkodnak, es nem akartam elszakadni toluk."
Ezt meg lehet oldani egy olyan nagy házzal vagy lakással, amiben két lakrész van, és a vacsora után át tudsz vonulni. Viszont ha baj van, éjszaka is a gyerekekhez van lehetőséged átmenni.
Így viszont meglenne a szakítás fizikailag is, és egy leendő komoly társnak ez elfogadható lenne.
Szerintem egy tudósnak még számos más megoldás is eszébe jutna, ha csak egy órát is gondolkodna rajta.
A publish or perish uralja az akadémiai szférát.
Miközben stasztikák vannak arról hogy ezeket a tudományos lapokat a szűk szakmán kívül senki nem olvassa.
Engem is érdekelt a kutatói pálya, de ez a kényszeres publikálási dolog elvette tőle a kedvem.
Azzal érvelhetnél a feleségednek, hogy ha közlésre elfogadták, akkor már megütött egy színvonalat, és nem lehet rossz.
A kollégák ignorálása ellen nem igazán tudsz mit tenni, közöny, irigység is állhat mögötte.
Amennyiben a feleséged nem diplomás, szerintem hiába is várod, hogy megértsen.
Például elmagyarázhatnád neki, már az is nagy szó, hogy nem neked kell fizetned a publikálásért a szakfolyórítoknak, ugyanis jó néhány kutató rákényszerül, és szinte senki nem kap érte honort.
Annyit tehetsz, hogy ha tanítasz egyetemen, a saját publikációidat felveszed a kurzusaid ajánlott irodalom listására, és így a hallgatóid legalább olvasnák.
Hát, nem nagy kihívás a feleségednek a háziasszonyság. Legalábbis nekem nem az. Talán abba fáradt bele a feleség, hogy monoton, az ő "munkáját" szintén semmibe sem értékelő házasságban él.
Megmondom őszintén kb.enfem is hidegen hagyna, ha a férjem örökké a munkája gyümölcsével foglalkozna, nekem meg minden más a nyakamba szakadni, amiben még csak sikerélményem sincs.
Ebben a sztoriban sincs sehol a feleség, csak a te "munkád".
A feleség viszi a háztartást, gyereket stb. őt ki ugrálja körül, hogy milyen remek munkát végez??
Mi az hogy jól keresel?
Az ottani ország fizetési szintjéhez képest is jó a fizetésed? Persze ha megéltek, akkor nem lehet gond.
Az, hogy szeretsz tanítani, már egy plusz mindenképp, mert ez egy motiváció neked a munkádban.
Az meg hogy a feleséged nem olvassa el a munkád: kb. 1 az ezerből van olyan nő aki elolvasná, vagy annyi se.
"A feleség viszi a háztartást, gyereket stb. őt ki ugrálja körül, hogy milyen remek munkát végez??"
En sokszor mondom neki, milyen ugyesen csinalt valamit, milyen jot fozott, stb. Amikor otthon vagyok, rendszeresen segitek a mosogatasban, teregetesben, vasarlasban, agyazasban, porszivozasban, es zoldsegtisztitasban. Ha neki delutan vagy este el kell mennie otthonrol, tudok fozni a gyerekeknek, orvoshoz rendszerint en viszem oket. Nem is varom el tole, hogy meltassa a munkamat, csak az lenne jo, ha legalabb neha szamithatnek egyutterzesre, ha valamitol stresszes vagyok. Jellemzo peldaul, hogy ha o beteg, akkor en igyekszem segiteni rajta, o pedig ingerult es rajtam tolti ki a merget; ha en vagyok beteg, akkor csak annyit szeretnek, hogy ne haborgassanak, o viszont ingerult es szid, mondvan, hogy csak gyenge, selejtes ferfi betegszik meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!