Introvertált férfi-extrovertált nő, ti milyen nehézségekkel szembesültök az együttélés során?

Az én tapasztalatom az, hogy a nő pasizni fog és totál hidegen fogja hagyni a dolog, mert a férfi a hibás, mert állandóan otthon ül.

Sőt, idővel rájön a nő, hogy neki ez a kapcsolat tökéletesen megfelelő és mikor már a párja kilépne a kapcsolatból, elkezd teperni, majd hirtelen esküvő, gyerek stb.

Persze a nő pasizik tovább, a férfi meg elfogadja a sorsát.

Őszintén szólva els em tudnám így képzelni magam. Halálra idegesítene, ha jelentősen másnak lennénk a társammal. Egyszer udvarolt nekem egy ilyen örökmozgó energiabomba srác, hát az agyam teljesen lefáradt tőle.

Nekem az a jó, ha hasonlítunk életvitelben és gondolkodásban, de ízlés és elfogadás dolga.

szerintem a probléma,hogy az extro nem érti meg az intro ember lényegét. azt,hogy ő igenis szeret egyedül lenni. igényli,kell neki,feltölti.

én sajnos kaptam már meg,hogy "te jól elvagy egyedül, én meg nem." aztán szakítottak velem.

nyilván szükségünk van a párunkra,és foglalkozunk vele, de...félreérti.

#3

Ugyanerre mondhatnánk a fordítottját is, hogy az introvertált nem érti meg az extrovertált igényét a társaságra és a pörgésre, hiszen egy introvertált aligha tudja, milyen ezekre a dolgokra vágyni.

Én azt gondolom, megfelelő érzelmi fejlettség esetén a két fél megérti egymást és egymás igényeit, ugyanakkor nem biztos, hogy ki tudják elégíteni azokat. Vagy ha igen, akkor lemondás árán. Fontosnak tartom, hogyha két ellentétes személyiségű ember együttélésre adja a fejét, ne legyen az, hogy csak az egyik igényei teljesüljenek. Mindkettő részéről kell az erőfeszítés az eredményes együttéléshez.