Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gyereket akar a párom, én nem biztos. Mi legyen, talán most jött el az ideje?
5 éve vagyunk együtt. Nem tudom, hogyan fogalmazzak, de most jött fel először szóba komolyan, és nem mertem neki elmondani, de ő amennyire biztos én annyira vagyok bizonytalan. Ház, autók, munka, nagyszülők vannak, igazából minden adott. Alapvetően a probléma az, hogy megijedtem. Nem is igazán a felelősségvállalástól, mert úgy gondolom képes lennék gyereket nevelni.
Ami miatt mégis bizonytalan vagyok az, hogy ez egy akkora mérföldkő, és annyira visszafordíthatatlan, hogy amíg eddig együtt elvoltunk, de bármikor dönthettünk volna úgy, hogy vége, addig ez egy olyan döntés, ami örökre összeköt majd, és mindent befolyásol a továbbiakban. Sokan erre már azt mondják, hogy nem neki kell szülni, mert kérdőjelek vannak. De akkor most nézzük a valóéletet. Van egy férjem, aki szeret, biztonságos anyagi hátteret nyújt, kiegyensúlyozott, mindent megtesz értem, fontos vagyok neki. Én is szeretem. De soha nem voltam igazán szerelmes belé. Gondolhatnám, hogy "nem vagyok az a típus", de voltam már az, és ezért tudom, hogy milyen, de nála sosem éreztem, és igazából az elejétől ez az érzés a langyos víz kategória nálam, NEM a rossz értelemben. Nagyon jó vele, de volt akivel ennél jobb volt. Nem azután vágyódom még mindig, hanem az érzés után. Másrészről tudom, hogy milyen régóta együtt vagyunk és hogy szeret. Igazán rosszat nem éltem meg mellette, de igazán jót sem. Mégsem merek lépni, mert másrészről nagyra értékelem, főleg ahogy irántam érez. Viszont nem is játszhatok vele, mert ő már szeretne gyereket, és jó apa is lenne.
Mégis félek, mert a kapcsolatot is úgy kezdtük el, hogy tudtam, hogy nem vagyok szerelemes, de aztán jöttek a dolgok egymás után. Szeretem, "csak" szerelmes nem vagyok. De másrészről érzem, hogy szinte ő az ideális férfi. Nem akarom azt az érzetet kelteni, hogyha ló nincs... mert nincs így. Csak ez egy komoly döntés, és ezek tények. A családommal erről nem tudok beszélni, egy barátnőm tudja csak.
29/N 37/F
válasza:Hát kedves kérdező, ebbe a csapdába aztán jól beleléptél.
Elkezdtél alakoskodni és most szembesültél azzal, hogy most már végig kell csinálni. Jól érzed, ennek a helyzetnek már nincs jó megoldása. Ha a színjáték folytatása érdekében most még gyereket is szülsz, valóban végleg elzársz minden menekülő útvonalat, és akkor még a gyerek is megszenvedi ezt az ál-idillt. Talán mégis csak jobb lenne már végre az őszinteség. Valahogy szőrmentén, vagy nem tudom.
válasza:Akik szerelemből mentetek férjhez: Ti előtte voltatok szerelmesek?
Mert én igen. Aztán elmúlt a szerelem. Együtt éltünk mint két barát,de rájöttünk h baromira idegesítő dolgai vannak a másiknak.... Elült a "rózsaszín köd" és már nem találtuk egymást se érdekesnek, se izgatónak, sőt inkább csak nyűgnek. Egy 5 éves kapcsolat volt, mégsem tartott össze h egyszer valamikor szerelmesek voltunk.
Most már 10 éve vok házas. Úgy mentem hozzá a férjemhez h szerelmes bár nem voltam, de minden jó és rossz tulajdonságával tisztában voltam, és elfogadtam azokat.
Nagyon boldogok vagyunk együtt!
És ha jön a"nagy szerelem" akkor ugyan úgy józanul mérlegelem majd, h amit élértem/elértünk amit felépítettünk nem rúgom fel egy dugásért a bizonytalan létért.
A gyerekvállalás más téma. Ott vágyni kell egy gyerek után. Ott akarni kell a szülővé válás.
válasza:Van egy rossz hírem, és ha magadbanézel, te is tudod: itt nem a gyerek vagy nem gyerek a kérdés.
Talán még nem tudatosult benned, de nem végleges, nem életfogytig tervezett számodra ez a kapcsolat. Talán félsz a kényelemből dobbantani, talán félsz, hogy nem találsz jobbat... nem tudhatom, mi az oka.
Egyet tudok tanácsolni: semmiképpen ne vállalj gyereket, és kezd elleépíteni a kapcsolatot, nézelődni más pasik után. Te soha nem fogsz "üresbe ugrani", ahhoz gyáva vagy. Vedd igénybe valaki segítségét.
válasza:# 22: "Akik szerelemből mentetek férjhez: Ti előtte voltatok szerelmesek?"
Igen. Én nagyon szerelmes voltam a férjembe, ezért is mentem hozzá feleségül. Én vagyok az, akinél nem múlt el a szerelem, mi jelenleg is nagyon szerelmesek vagyunk egymásba.
De ha boldog tud lenni egy kapcsolat úgy, mint a Tiétek is, hogy nincs szerelem, csak barátság, az is szerencsés eset.
A kérdezőnél az a probléma, hogy ő még nem mondott le a szerelem lehetőségéről. És ez viszont kiszúrás a másikkal, aki meg egy életre tervez vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!