Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem érti meg a párom, hogy nekem ez fontos?
A párom jómódú családból származik, ő maga is jól keres. Amikor járni kezdtünk én egy kis kávézóban dolgoztam. Nem fizetett jól, de szerettem a munkát, kijöttem a kolléganőkkel. El tudtam volna képzelni, hogy ilyen munkakörben maradjak végleg.
Aztán a párom 3 év után rábeszélt, menjek egyetemre, jobb, ha az ember kitanul valaminek.
Még 2 évem van a suliból, de már alig várom, hogy végezzek, nem tesz boldoggá. A tanulást szeretem, de az egyetemi környezet nem az én világom.
Már többször is felvetettem, visszamennék részmunkaidőben, de a párom ilyenkor mindig nagyon megharagszik, mert hogy nem véletlenül hozott el onnan, távol szeretne tartani ettől a környezettől. Ha visszaengedne dolgozni, szerinte fél éven belül otthagynám az egyetemet, mert én pultoslányként érzem jól magam, és pont. Azt mondta, ha lediplomázok, és továbbra is úgy érzem, az én természetes környezetem a kávégépek és cukrászpult, ő többet nem szól bele, de nem lehet egy szál érettségivel tengeni a világban, ha az ember képes többre.
Nekem nagyon fontos lenne, hogy legalább részmunkaidőben visszamehessek dolgozni ebbe a munkakörbe. Nem a pénz miatt, anyagilag mindenem megvan így is, hanem az érzés miatt, hogy hasznos vagyok, hogy csinálok valamit, nem csak úgy vagyok. Évi kétszer egy rendezvényen szoktam dolgozni 3 napot, de ezen felül a párom nem akarja, hogy dolgozzak iskola mellett, mert hogy minek, ha nem szorulunk rá.
Annyit úgyse kapok, hogy érdemben beszálljak a kiadásokba, a kevés ami meg nekem kell, nem hiányzik a kasszából.
A barátnőm sem ért egyet velem, szerinte lökött vagyok, nem attól lesz valaki hasznos vagy nem hasznos, hogy dolgozik-e iskola mellett, ha nem kényszerül rá. Menjek inkább helyette vele programokra, használjuk ki, hogy megtehetjük, és ráérünk.
Csakhogy én gyerekkoromban is úgy képzeltem, hogy majd lesz egy átlagos állásom valami kávézóban, egy szobás albim meg egy macskám, mint a filmeken....
Amióta nem dolgozom, nem találom a helyem...
válasza:Annyit, hogy munka nélkül fizessem mindennek a felét meg a saját dolgaim is 3 évig, nem tudtam volna összegyűjteni úgy, hogy amíg dolgoztam is albérletet, kaját mindent fizetnem kellett magamnak. Esélytelen.
De továbbra sem ez volt a kérdés.
válasza:Senki nem a kitartott macája senkinek, állj már le.
Miért fáj az neked, ha egy idegen ember 2 évet nem dolgozik?
Nem ez volt a kérdés továbbra sem.
válasza:Ez elég összetett.
Mivel írtad hogy a párod ilyen családból szatmazik, gondolom náluk alap a diploma, neki is van, alap hogy az ember egyetemet vegez, abban helyezkedik el és lehetőleg jól keres. Ha valaki így nő fel, az lesz neki a természetes, természetes gondolkodasmód.
Te gondolom ezzel ellentetben, nem így nőttél fel, ketkezi munkát csinálnál és ahhoz mérten élnél.
Egyikkel sincs semmi baj, csak teljesen más életfelfogásokról és életstílusokról van szó.
Az én személyes véleményem is az hogy az embernek legyen valami vegzettsége az érettségin kívül (akar szakma, akár diploma) mert azzal is hazánkban nem sok mindent lehet kezdeni, nem lehet olyan szinten megélni egy érettségivel.
Én magam egyetemre járok, ezt a mintát láttam (ennek ellenére nem nezek le senkit akinek szakmája van, vagy még az se nem erről van szó, szimplán hasznosnak látom).
A probléma ott van hogy nem amiatt mentél egyetemre mert TE akartál hanem mert a PÁROD azt mondta neked. Ő nem enged dolgozni menni, pedig sokan dolgoz ak egyetem mellett, ha úgy erzed bírod miért ne mehetnél?
Ezzel ott a gond hogy gyakorlatilag a párod parancsolgat neked arról hogy mit tanulj, hol, es hogy ne dolgozz. Na nálam ez az ami nem fér bele.
Önálló felnőtt ember vagy, azt csinálsz amit akarsz. Ő azért pofazhat ebbe bele mert egyrészt te hagyod másrészt meg nagyrészt ő tart el.
Gyakorlatilag a főnököd ,te meg hagyod. Csináld azt ami jól esik, mert TE akarod. Ne azert jarj egyetemre mert más azt mondta neked.
Hogy kettőnk közül ki a korlátolt, az vitatható.
Én azt sem nézem le, ha valaki soha nem akar dolgozni. Nem rám tartozik. Akkor se, ha nekem az az életforma elképzelhetetlen.
válasza:Igaza van abban, hogy tanulnom kell, mert tehetséges vagyok valamiben, amit kár lenne veszni hagyni.
De én úgy érzem, bírnám mellette a munkát. Szerinte nem, mert tavaly is megviselt (egy évet dolgoztam suli mellett).
Hogy mit tanulok és hol, én választottam ki.
17, Kezdem azt hinni, hogy az a bajod, hogy téged nincs, aki eltartson.
Más esetben normális ember nem akad fenn ezen.
válasza:Igazából most az történt, hogy a párod, akitől nagy mértékben függsz anyagilag, megtiltott neked egy olyan dolgot, amit te szeretsz csinálni. Érzelmi zsarolásnak hívjuk azt a részét, amikor valaki haraggal, sértődéssel próbálja meg elérni azt, hogy a párja ne csináljon valamit, amit szeret. Ez igencsak kicsinyes a részéről, ráadásul párod érzelmi-értelmi intelligenciára egyaránt rávilágít, ahogyan viselkedik. (Ha nem megy, segítek: mindkettő megegyezik a fülei számával.) Ezt tetézi az, hogy függsz tőle anyagilag, így még nagyobb az őrlődés benned, hiszen ő ad valamit neked, akkor neked is adnod kéne cserébe.
Nézzük meg egy kicsit másik szempontból: az egyetlen kérdés, amit fel kell tenned magadnak, hogy neked jó-e így. Mivel kiírtad ide ezt, így valószínűnek tartom, hogy nem. El kell döntened a továbbiakban, hogy tartod magad ehhez, elfojtod azt, amit szeretnél annak oltárán, hogy a másik boldog legyen, így viszont te leszel megkeseredett, vagy lépsz, és továbbra is azt csinálod, amit szeretnél.
Perverz megvalósítás, vagy sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!