Mi a jövője vajon ennek a kapcsolatnak?

Apam is az volt, pedig elismert muszeresz volt. Anyosom is az, pedig keruleti birono itt a 11ben. Elitta az agyat, es most kb csovesekkel szexel. Le van pukkanva..

De latom nem a lenyeget fogod meg, gondolom onvedelmi mechanizmus...😊

24 eves vagyok, friss hazas.

A te korodat nem tudom, lehet irtad, de nem lattam.

Kerdezo, akinek ez a szorakozas es eletvitel megfelel egy alapvetoen gond nelkuli eletszakaszban (tehat nincs gyerek, lakashitel akarmi), az nem fog majd 30 evesen onmagabol kifordulni. Emellett az ember mellett te otthon leszel a gyerekkel, amig o epp a haverokkal rugogat befele, te meg a szadat befogd kulonben is mert neki ennyi jar napi x ora fizikai munka utan. Aki egy ilyen eletszakaszban itt tart, azt nem fogja semmi otthon tartani mondjuk egy hasfajos baba meg egy kimerült feleseg mellett. Vagy max. mellettetek issza majd a napi epp nem berugos de jar neki sört. Es akkor legyel boldog, mert o tölt veletek idot.

Nem ertem az ilyen lanyokat mint te... ott villog az osszes veszjelzo, hogy haho, veletlen se kösd magad össze egy ilyen fickoval, de te meg minket akarsz meggyozni, hogy amugy o ilyen jo meg olyan jo. Ha ez tenyleg igy lenne, hogy merülhet benned fel egyaltalan az a kerdes, hogy mi a jovoje ennek a kapcsolatnak?

Ha úgy látod, hogy amúgy felelősségteljes, munkájában becsületes, veled jó és szeret, akkor nincs baj. Te hogy érzed, milyen a kapcsolatotok? Van elég idő egymásra? Elég szex, intimitás? Van tartalma a kapcsolatnak? Tartotok valamerre?

A szüleid nyilván féltenek meg nekik is van egy elképzelésük egy "minta vejről", de nem nekik kell a párod megfeleljen, hanem neked.

Anno a barátom is ilyen volt,csak nem ennyire. Ő 17 évesen élvezte az életet nagyon. Haverokkal minden hétvégén buli,ital. Aztán megismerkedtünk. Nem akartam megvaltoztatni csak megismerni. Ahogy ő is engem. És kezdtek abba maradozni a bulizások. Inkább velem volt hétvégente ha tehette. Ha elment kikapcsolódni a haverokkal,akkor is végig bombázott üzenetekkel hogy hiányzom neki és nem is érzi magát olyan jól. És esküszöm nem akartam megvaltoztatni. Néha szóba került a dohányzás (12 éves kora óta cigizett) és kérdezte nem zavar-e. Mondtam nem,hisz szabad ember,nem mondom meg neki mit tehet és mit nem,de az egészségére azért próbáljon vigyázni. Kiderült hogy a pozitív irányba fejlődött ezzel. Én elég maximalista vagyok,de csak magammal szemben. Másokkal nagyon elnéző tudok lenni és megértő. És valtozni kezdett,minél inkább egymásba szerettünk. Amint megszerezte a szakmáját,újat kezdett. Több és jobb akar lenni. Jó munkahelyet akar. Csinálja a jogosítványt,én meg mindig dicsérem és támogatom az ilyen fejlesztő jellegű megmozdulásaiban. Három hete a cigit is letette. :) és 18 éves csak,de már nem nagyon jár bulizni haverokkal,inkább velem. Persze ha mondja hogy most elmegy velük,én azt is támogatom,mert nekem is fontosak a barátnőim. Szoval ez egy pozitív példa hogy a “bulis” életformát is ott lehet hagyni. De ha már két éve együtt vagytok és semmi változás,én nem remélnék sokat a későbbiekben sem. Neki kell akarnia valtozni.

Mondjuk amíg semmi komoly dolog nincs(pl.:gyerek) addig elszórakozhattok,csak ne menj bele semmi olyanba amivel nagyon elkötelezed magad az irányába. Lehet nem lenne jó vége....

És ezt mindenféle bántó szándék nélkül mondom.