Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nehezen induló párkapcsolat? Hogyan kezelnétek? Adjam fel vagy legyek türelemmel?
Ő 26 éves én 22. Két hónapja ismerjük egymást és az elején úgy tűnt minden lesz, talán kicsit még el is siettük a dolgokat. Egész napos beszélgetések, viccelődések, hiányzol üzenetek. Nem ez a csöpögős romantika, de amilyennek az eleje kell, hogy legyen. Igazából még mindig az elején de az egész sokkal hidegebb. Egész nap szinte alig beszélünk, nem tudunk meg a másikról semmit szinte csak este váltunk pár szót, rengeteget veszekszünk apró-cseprő, jelentéktelen dolgokon, de olyan stílusban, ami évek után se elfogadható. A helyzeten sokat ront, hogy nagyon keveset találkozunk. Hetente egyszer... Ez gy volt az elején is, hiszen ő két műszakban dolgozik (délelőtt v délután) én meg Pestre járok egyetemre, ezért csak hétvégente vagyok otthon. Akkor is csak bulizni járunk el együtt vagy átmegyek hozzá aludni. Úgy érzem, hogy két hónap után ilyen minőségi romlás nem normális vagy nem tudom. Lehet, hogy ez nem működik vagy csak türelemmel kéne lennem? Ha együtt vagyunk minden szuper, amúgy meg állandóan veszekszünk. Másnak is indult ilyen nehezen a kapcsolata? Ha ilyen gyorsan süllyed az egész, akkor lehet nincs értelme vagy legyek türelemmel?
Most már túl vagyok azon a szakaszon, hogy csak úgy eldobjam magamtól, de nem akarok feleslegesen drámázni, csak azért, mert valószínű kicsit többet kezdek érezni, mint ő.
válasza:Nekem is volt hasonló kapcsolatom, ami azonban elég rövidre sikeredett. Vége lett, mert ő kiment külföldre dolgozni. Aztán jöttem rá, hogy jobb, hogy így alakult, mert mi is nagyon sokszor apró dolgokon összekaptunk. Én úgy gondolom, hogy ha már az elején ilyen a dolog, akkor az később, mondjuk már összeköltözésnél sokkal nagyobb vitákba fog torkollni.
De ez csak az én véleményem.
Mikor hazajött külföldről, ő újra nyitott volna felém, de én akkorra már rég kiábrándultam belőle, mert az eszemmel tudtam, hogy ez nem működhet jól.
válasza:
válasza:Ez a te döntésed. Èn az ilyen nyögvenyelős dolgot ami màr az elején izzadtsàgszagú, hagynàm. Ami nem megy, nem kell erőltetni. Szerintem.
A veszekedés nàlam alapból nem jàrható út. Aki csak így képes nézeteltéréseket kezelni, az nem az én emberem. Plusz ha màr most ilyen sok a konfliktus, bele se gondolok milyen lenne később. Inkàbb kihagyom..Nem hiànyzik a szappanopera életmód ahol folyton megy a vita meg a dràma.
Hétvégén azért veszekedett velem, mert nem vettem fel neki hajnali 4 kor a "kva telefont" meg reggel nem kérdeztem meg, miért hívott. Ilyen szinten veszekszünk, ha pedig nem állok be, az a baj, hogy én flegmázok. Nem flegmázok, csak nem tudok ezekkel mit kezdeni.
Hát igen, én is gondolkozok rajta mostanában, csak mikor meg együtt vagyunk, azon a heti egy napon meg minden szuper nagyjából.
Ahh nyilván hagyni kéne, de mi van ha ez csak ilyen súrlódási időszak? Mind a ketten nagyon függetlenek vagyunk, és "szabadszelleműek", ezért nem nagyon rohanunk a másik után.
Nekem nem tudom, miért éri ez meg így, neki meg végképp nem értem, miért jó ez, miért csinálja ezt...
válasza: válasza:urolso vagyok,veletlenul elkuldtem, tehat a lenyeg az, hogy nekunk is eleg szarul indult, de csak a surlodasos idoszak miatt, nem azert,mert nem illettunk ossze. Es lass csodat: amint felfogtam, hogy semmi ertelme folyton balhet generalni azotaminden jo,megint minden rozsaszin stb.
csak a baratodat is ra kellene vezetned, h valtoztasson,mert nem lesz jo vege
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!