Kire kéne hallgassak?

A férjem az utóbbi időben iszonyat féltékeny. Ellenőrzi, oda mentem-e, ahová mondom, a beszélgetéseimet, hogy hová mikor léptem be (alkalmazások, mail, ect), állítólag csak elővigyázatos, aggódik, fél.

Nem adtam rá okot, és én sem korlátozom. Vannak lány barátai, szabadon mehet velük ahová akar. Járnak biciklizni, túrázni, aquaparkba, gyakran nélkülem is.

Nem gyanakszom, ha meg akar csalni, ahhoz úgysem kell külön program. Annyi, hogy megkértem, ne hozzon senkit az otthonunkba hosszabb távra, meg rövidre se, ha nem vagyok otthon. Csak nem akarom, hogy mások belemenjenek a dolgaimba.

Eddig se nézte jó szemmel, ha barátkoztam, de azért engedett ide-oda, ha annyira menni akartam. Aztán az eltelt 2 évben nem volt senki, akivel jóban lettem volna.

Most meg, hogy akadt, hirtelen gyanakvó lett, és elkezdte a fentieket, persze tagadja.

A barátaim szerint ez nem jó jel, mert vagy ő lép félre, vagy ki akar sajátítani, ha nem változik, váljunk, mert a végén még a lakásból sem léphetek ki.

Oda megyek, ahová akarok, lányokkal is találkozhatok, csak a férfi ismerősök ellen van kifogása, azok miatt ellenőriz.

Anyukám szerint ez normális, nem is kell egy férjes asszonynak férfitársaság, hülyeség lenne emiatt válni, mikor olyan szépen élünk. Nem iszik, nem k.rvázik, nem szórja a pénzt, ilyet eleve nehéz találni. Szigorú, hát, nem lehet tökéletes.

Azon barátaim ellen nincs kifogása, akiket korábban ismerek, mint őt, azokkal beszélhetek, találkozhatok.

De ha valakit újonnan megismerek (munka miatt pl), akkor arra rögtön gyanakszik, figyeli a beszélgetéseim, nem enged találkozni, mert szerinte félremennék.

(az ismeretségi körében lebukott egy csaj-nem tettlegesen-azzal egyidőben kezdte ő is, hogy mi van, ha én is)

De akkor az rendben van, ha neki szabad?

Szerinte igen, hiszen ő tudja, hogy azoktól a nőktől ő semmit nem akar, de tőlem idegen férfiak biztos akarnak valamit.

25N, 30F