Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párom külföldre költözne, én nem?
Ő 23 én 22, kicsit több mint 3 éve vagyunk együtt. Én már dolgozom nyár óta, ő ebben a félévben diplomázik, de szintén dolgozik pár hónapja.
Budapesten élünk, ő infós vonalon mozog, én társadalomtudományi diplomával bankszektorban helyezkedtem el, kifejezetten jól keresünk külön külön is (így nyilván a közös bevétel is kiemelkedő összeg).
Hogy érzékeltessem, édesapám szolgálati nyugdíja 30 év után szinte a fele az én kezdő fizumnak.
Többször jártunk Bécsben, és párom most nagyon bekattant, hogy oda akár költözni. Mert hogy infós bárhova kell, angolul jól beszél az elég lesz, majd németül megtanul, és szipiszupi világ lesz odakint.
Én jelenleg semmi pénzért nem mennék se Ausztriába se máshova innen, annak ellenére, hogy a diplomám is elég jó, németül felsőfokon beszélek, másik 2 nyelven középfokon. Egyszerűen nekem számít az, hogy itthon megértik amit mondok, idevaló vagyok, nem valami idegen, a saját nemzeti ünnepeimet tartom meg ilyenek. Tudom hogy sok szrság megy az országban de hiszek benne hogy lesz ez még jobb, illetve hogy a fiatal értelmiségi réteg tagjaként feladatom tenni érte, hogy jobb legyen.
Minden más elvileg tökéletes köztünk, de már napi szinten téma hogy párom menne ki. Mondtam neki, hát menjen, én maradok, és jó eséllyel nem várom meg itthon erényövben míg meglátja hogy jó-e kint, de menjen, mert különben örökké bánni fogja hogy nem ment. Régebben még igyekeztem megértőbb lenni, beszélgetni stb, de mostmár tényleg ennyi a véleményem, hogy menjen ha akar és majd mesélje el bejött-e. Habár ha őszinte akarok lenni, ahogy ismerem, nem fog nagyon nekiindulni egyedül, mert az adminisztratív feladatok intézése nagyon nem az ő világa. Valahogy úgy képzeli el, hogy varázsütésre kint dolgozik párezer euróért, mindenki kedves vele odakint,szépen süt a nap, zöld a fű meg boldogság folyik a csapból.
Lehet ezzel valamit tenni, meg fogja unni egyszer a sírdogálást (és leáll vagy tényleg a tettek mezejére lép) vagy ezt kéne még hallgatnom 25 év múlva is?
válasza:Bírom ezt az úgysem lesztek együtt szöveget. Nem mindenki gyökér nyomorék, mint ti. Ennyit erről a részéről.
Kérdező, a barátodnak igaza van, hogy ki akar menni, tényleg sokkal jobb. Bíztasd egy kicsit jobban és hagyd elmenni. Amúgy is lejön az írásodból, hogy különösebben nem hatna meg. Tehát noszogasd csak, majd talál magához való barátnőt, te meg egy szép magyar legényt.
By the way, csak nekem jutott eszembe ez:
"Nincs karikás ostorom, nem vagyok betyár és nem hordok bő gatyát. A világ egyik legszebb és legnehezebb
nyelvét beszélem, és rajtam kívül még több millióan érték, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, anyám
tyúkja. A családnevem megelőzi a keresztnevemet és nem örülök, hogy ha a turisták összekeverik Budapestet
Bucharest-tel. Büszkén gondolok Mátyásra, az igazságosra, az anyák megmentőjére, Rodolfóra és Pap
Lacira. Szeretem a déli harangszót, ERŐS PISTÁT, a sárga villamost, a mákos gubát. Itt élek Európa
szívében. Vízilabdában mi vagyunk a császárok és igen is nálunk élnek a világ legszebb női!
Magyarország! Én így szeretlek."
Továbbra sem kamu diploma, legalábbis a munkáltatóm szerint. De majd szólok neki hogy xy névtelenül nagyarc gyakori felhasználó jobban tudja a tutit ;)
Egyébként úgy gondolom nem feltétlen jobb kint de mindenképp más. Nekem számít az, hogy itthon érzem magam, fél éveket már cserediákként éltem külföldön, izgi meg minden tényleg, de hamar elkopott a varázsa és nagyon jól esett utána hazajönni. Párom talán azért is nem érzi magát ennyire befészkelve itthon, mert a szülei is kb vendégnek érzik magukat itt, ők a Vajdaságban nőttek fel, párom születése előtt pár évvel telepedtek le itt. Nem mondom, hogy nem zavarna ha lelépne, mert de, bánnám hogy ezen megyünk szét, de idegesítő tud lenni állandóan ezt hallgatni. Mondom neki hogy oké menjen, próbálja ki magát, de én nem fogok menni. Azért hadd ne én intézzem már el a komplett letelepedését, ha ekkora kedvem lenne ezzel szórakozni, magamnak is csinálnám.
válasza:Mindig elkeseredek az ilyen történetek hallatán. Nem a párkapcsolatotok miatt, hanem az elvándorlás miatt.
Én ezt megéltem kicsiben, amikor a vidéki kisvárosban hagytam ott a páromat, ahol nekem mérnökként nem igazán volt normális lehetőségem elhelyezkedni, ellenben ő tudott volna Pest megyében is dolgozni a szakmájából kifolyólag, csak félt váltani, szülők, föld, stb.
Amikor kaptam egy baromi jó álláslehetőséget, akkor is egyértelműen elzárkózott, így szomorúan ugyan, de lezártam életem azon szakaszát. Egyszerűen nem tudok azonosulni, nem tudok együtt lenni egy olyan férfival, aki ennyire el akar nyomni, nem akarja hogy érvényesüljek a szakmámban, amiért annyit tanultam... Minden mondatában csak ő szerepelt. ÉN, az én érzéseim, vágyaim sehol nem jelentek meg. Soha nem akartam egy kitartott háztartásbeli lenni, amire ő rákényszerített volna azzal, ha helyben maradok.
Elköltöztem és életem legjobb döntése volt. Teljesen kiölte belőlem az érzéseket a hozzáállása. El sem gondolkodott, egy pillanatra sem.
Ez már sok-sok éve volt.
Azóta Pest megyében élek és dolgozok már 3 éve a jelenlegi párommal. Mindketten mérnökök vagyunk, jól élünk. Elmehetnénk külföldre a mégjobbért, de igazán nem látom értelmét! Szeretek itt élni, szeretek magyar lenni, nem akarok csak egy vendégmunkás lenni a sok közül. Itthon van a családom, a barátaim, nekem ez mindennél többet ér.
Nehezen értem meg, ha valaki itthon is megkeres 400-500 ezret és a párja is ugyanennyit, akkor mi a fenéért hajtja a mégtöbbre vágyás, dehát ízlések és pofonok.
válasza:"Azért hadd ne én intézzem már el a komplett letelepedését, ha ekkora kedvem lenne ezzel szórakozni, magamnak is csinálnám."
Kérdező, szerintem is tedd ezt. Azt írod, tervei vannak a párodnak, azzal nincs is baj, de az adminisztráció útvesztőjében Neked kellene intézned a dolgokat, mert ahhoz nemigen van kedve/türelme.
Én azt mondom, engedd, hogy menjen, próbálja ki magát. Viszont intézze is magának a dolgokat. Ne te söprögesd előtte az utat (adminisztrációs dolgokra gondolok.)
válasza:Ő költözzön külföldre, te meg maradj Magyarországon. Ne erőtesd ezt a kapcsolatot, hiszen ahogy írsz róla, nem az jön le, hogy szereted ezt a srácot, vagy hogy egy minimális szinten is megrendítene, ha véget érne ez a kapcsolat. Még el sem határozta, hogy elindul, de már azon gondolkozol, hogy kikkel fogod megtömetni magad, ha ő nem lesz kéznél. Ő hadd valósítsa meg az álmait, te meg válassz magadnak egy szimpla szexkapcsolatot, nincs abban semmi elítélendő.
Egyébként nem tudom, hányan vannak tisztában azzal, hogy a társadalomtudományok közé tartozik a közgazdaságtan is, amivel valóban lehet bankban dolgozni. Az igaz, hogy közgazdászként senkit sem ismerek, aki "társadalomtudományi diplomaként" hivatkozna a végzettségére. :D Egy filozófiánál vagy szociológiánál persze jobban hangzik a társadalomtudomány...
Utolsó, ásd el magad inkább vagy gyűjts hangyát, azzal is hasznosabb leszel. Nem gondolkozok azon hogy ki hogy tömne meg, és sajnálnám ha vége lenne, de gondolj már bele milyen naponta többször azt hallgatni hogy szarminden és ki kéne menni. Ezt hallgatom reggeli közben, ezt látom messengeren a munkában, ezt hallom vacsi közben, ezt hallom lefekvés előtt.. Őrjítő hosszú távon. Tényleg nem tudok annál jobb választ megszülni, hogy menjen ha akar de én megyek, és intézze el a dolgait ha menne, de én nem fogom.
A diploma meg nemzetközi gazdálkodás, nem érzem magam közgazdásznak, kissé határterületnek érzem ezt a szakot, de egyébként meg úgy hivatkozok rá ahogy akarok, köszike :)
válasza:Jegyezzétek meg a szenthármast
Pénz
Magánélet
Egészség
Egyszerre mindhárom soha nem fog megadatni. Válassz egyet de maximum kettőt. Mert annyit ad az élet!
válasza: válasza: válasza:Kedves utolsó! Elképzelhető, hogy te így gondolkozol, de én egyelőre semmi olyat nem láttam tőled leírva pozitívumként, ami itthon egy jobb helyen dolgozó mérnöknek ne lenne meg. :)
Te szerettél volna külföldön élni nyilvánvalóan. Én amíg megélünk itt is, addig nem szeretnék. Inkább a családommal és a magyar, sokszor gyerekkori barátaimmal töltöm a hétvégéimet.
Egyik sem jó vagy rossz (csak egyéni nézőpontból megközelítve). Nem vagyunk egyformák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!