Ti elmondanátok a párotoknak, hogy nem finom a főztje?

Igen-már ha tudna főzni, de nem tud.

Az enyém meg mindig elfogy, ma hogy ma is 2 napra főztem. Szerinted mennyi maradt belőle? 1 db gyereknek is kevés adag. Szóval..állandóan gondban vagyok, mert útálok főzni és állítólag jól főzők, mint látható.

El, el is mondtam, meg is sértődött. Főztem én. Azon meg még jobban, hogy az viszont jó lett.

Amikor meg szétmentünk, megtaláltam egy társkeresőn, és úgy reklámozta magát, hogy olyan férfit keres, aki nem csak a zacskós levest szereti....

Ha nőről van szó, TILOS! :)

Egyszer úgy alakult, hogy egy fiatal kolléganőmnél ebédeltem, és csak poénból odaböktem, hogy ezzel kár volt majdnem másfél órát vesződni. Utána 2 hétig nem szólt hozzám, majd mikor megkérdeztem, hogy miért vette ennyire a szívére, még mindig feldúlt volt és majnem sírt, mikor közölte velem, hogy rajtam kívül eddig senki nem mondott neki ilyet. Akkor egy életre megtanultam, hogy ha egy nő főztjéről van szó, azt véresen komolyan veszik. :(

Igen, megmondja nekem, de csak finoman.

Pl csináltam citromos fasírtot (ami szerintem fantasztikus lett a picit citrusos ízétől), de neki nem ízlett. Azt mondta, hogy ő ilyen esetben jobban preferálja a hagyományos ízeket. Azóta kettészedem a húst ilyenkor és normálisan megcsinálom neki, ha magamnak csinálok újdonságot, akkor vele is megkóstoltatom, hogy milyen.

Ugyanígy megkértem, hogy amikor a pizzákra rakja a feltétet, akkor az enyémre ha lehet ne tegyen koriandert, mert én utálok ráharapni. Továbbá ha kedvet kap főzni (ő a férfi), akkor még azelőtt kiveszek egy tányérnyit belőle, hogy beleborítaná a chili készletünket és ízesítem magamnak.

Én elmondanám, de finoman tálalnám(ó, de stílusos vagyok :D), és hozzátenném, miben lehetne rajta javítani. Az építő kritikán ki az, aki megsértődik?

A másik, hogy ennél sokkal súlyosabb problémákkal nézünk szembe nap, mint nap az életben, nehogy már ezen bárki is kiakadjon. Bolhafing szintű probléma...

Én úgy oldom meg, hogy főzünk együtt is. Engedem alkotni. Aztán a közös művet kritizálom. Így nem veszi magára, de igyekszik változtatni.

Ha én főzök elvárom, hogy pontosan elmondja milyen, ha új dolgot készítek. Nem veszem magamra, ha nem ízlik. Azért kérdezem, hogy ha olyat akarok főzni amit szeret, jól készítsem. Van, hogy úgy főzök ahogy nekem ízlik, akkor is, ha tudom másképp szereti. Máskor meg neki kedvezek. Nem gondolom, hogy rosszul főz valaki, csak azért mert valaki másnak pont nem ízlik. A kéretlen durva kritika viszont sértő. Tehát szerintem egyenesen, kedvesen mond el, ha kérdezi

Vagy főzzetek együtt.

Természetesen el. A páromnak is csoda főzéstechnikája volt.

Főztem én, hogy az izlik-é neki. Majd főztünk együtt, lássa mitől más amit én főzök. Kialakitottunk egy közös izlésvilágot.

Az én párom jól főz (férfi), de vannak ételtípusok, amikre finnyás vagyok, nem is szeretem, ha más készíti nekem, konkrétan a tojásos dolgokra gondolok. Egyszer összedobott nekem egy rántottát, igazából semmi baja nem volt, de én majdnem elhánytam magam a félig sült, kocsonyás, nyúlós állaga miatt. Utána próbáltam javítani rajta, hogy visszatettem tovább sülni, de valahogy nem lett jobb, mert eleve hanyagul, lazán lett felverve.

Nem sértődött meg, csak egy kicsit, de azóta a legnagyobb lelki nyugalommal nem csinál nekem rántottát. :)