Miért van az hogy ahogy megtudják a nök hogy mit dolgozok azonnal leráznak?

Szia! Én tapasztalatból is tudok irni.

Párom, miután megismerkedtünk, rá két hónapra kamionozni kezdett. Csak a szomszédos országba és egyhuzamban 1-2 hétig volt távol.

Szóval egy héten 1, max 2 napot tudtunk együtt tölteni. De az tényleg minőségi idő volt, kihasználtunk minden percet, de nagyon nehéz volt még igy is.

Két évig birtuk ezt, minden nap beszéltünk telefonon, de nagyon hiányzott. Az utolsó hetekben már nagyon rosszul birtam, a hiánya miatt ingerült, stresszes voltam. Aztán szerencsére váltott, kettőnk miatt. Talált egy olyan munkát, ahol ugyancsak kamionon dolgozik, de nincs távol napokig. Nagyobb gépeket szállit egyik városból a másikba, szinte minden nap együtt tudunk aludni és a hétvégék is szabadok általában. Sokkal jobb, felszabadultabbak és boldogabbak vagyunk.

Kibirtunk két évet mondhatni távkapcsolatban, de ehhez kellett az a két-három hónap az elején, hogy kialakuljon az erős kötelék és szerelem közöttünk. Ez nem hiszem, hogy megvalósitható úgy, hogy még a randik között is hetek telnek el. Ez riasztja el a nőket szerintem, mégcsak nem is ismernek, nem fognak egy hónapor várni a második randiig, s kitudja az hogy sül el. Ha tényleg fontos neked a család, akkor azt javaslom, hogy válts. Csináld csak belföldön, ha mindenképp kamionon szeretnél maradni. Vagy ahogy javasolták, még egy kis ideig "szedd meg magad" s utána válts és kezdj el komolyan társat keresni.

21n

Nekem apám kiskoromtól kezdve kamionozott, még most is csinálja. Anyàmmal évek óta pocsék a házasságuk, mikor nagyritkán hazajön akkor is inkább kerülik egymást. Máig nem értem miért nem válnak el inkább.

Nagyon sok kamionost ismerek, és sorra válnak el, vagy szakìtanak a barátnőjükkel. A legszìvszaggatóbb az volt amikor egy 40-es pasi arról mesélt, hogy a kislánya minden egyes alkalommal zokogva könyörög, hogy ne menjen vissza. Maradjon otthon vele. És pontosan tudom mit érzett az a pici lány, mert én máig ezt érzem mikor hónapokig nem láthatom apàmat.

Én biztosan nem jönnék össze kamionossal pláne nem alapìtanék családot vele.

Lehet, hogy talalnál olyan nőt akinek egy ideig megfelel, hogy hetente lát, de pont ez fogja szép lassan megmérgezni a kapcsolatotot. Sose leszel ott amikor a legnagyobb szükség lenne rád.

Nem lehetetlen... de egy példa barátnőmék életéből:

Apuka kamionos, anyuka otthon dolgozik.

Apuka 2-3 hétre lelép, járja az utakat, 10+ éve ez megy, a gyerekeit NEM ismeri, a feleségét NEM ismeri, gyakorlatilag csak a gyerek miatt vannak együtt.

Apuka hazamegy, ordít, csapkod, bunkó, a gyereket az első félórában kikészíti a balfxságaival, meg a kioktatásával - mikoor SEMMI köze hozzá, mert SOHA nincs ott az életében -, a feleséggel a szex szar...

De igen, lehet családod, amiben a feleség félredug, a gyerekek meg szarnak majd a fejedre, mert 2-3 heti hétvégi apuka leszel.

Nos, én 17 éve kamionozom, 12 éve nős vagyok, van egy szép négyéves kislányunk. Ma már lehet találni jó munkarendet. Én pl. 20 nap meló, 10 nap itthon rendszerben dolgozom, ez elég emészthető, ha nem is az ideális családmodell. De van lehetőség két - két hét beosztásra is, sofőrhiány van, belemennek a cégek szinte bármibe.

És tanulj meg másról beszélni, olvass könyveket, én pl. kamionosként tanultam meg angolul, értek németül stb.

A legtöbb nő nem tudja magát egyedül feltalálni a mindennapokban, rengeteg a kapcsolatfüggő, emiatt lehet.

Én meg összetenném a két kezem egy kamionosért :D