Ti elmondanátok a barátnőtöknek hogy a férje bepróbálkozott nálatok?

Bár én nem vagyok nő és ezért nyilván másként látom mint ti. (nem jobban hanem másként!)

Nézd közrejátszik a "gimis szerelmetek" lehet nem is a "gimis" szerelme voltál, hanem az igazi. Ezt úgy értem, hogy igazán eddig egy nőbe voltam szerelmes, vagyis.. ha teljesen őszinte vagyok magamhoz.. és ez ha fáj ha nem akkor is így van, tulajdonképpen a szívem mélyén még mindig szeretem. És fogom is. Jöhet más az életembe.. szerethetem majd őt i, sőt őszintén szerethetem.. de mégsem úgy mint az "igazit"(az elsőt/a legmélyebbet/a legőszintébbet)

Az érzelmek már csak így működnek..

Félre ne érts, nem pártolni szeretném a férfit, mert sunyiban csinálja amit csinál és ezt nem szeretem! Viszont gondolj bele (nem lelkifurdalást akarok ezzel okozni), ha ő még mindig töretlenül szeret akkor mennyit őrlődhetett rajtad?

Rajtad aki más-más okból fontos ember vagy az ő és a felesége életében is?

Hangsúlyozom nem kívánom a pártját fogni, hiszen aljas módon keresett meg.

Viszont nagyon nagy felelősség van a válladon, ugyanis a barátnőd számára roppant kellemetlen lehet ha elmondod azt amit a férje ajánlott.

Az egyik ok, hogy saját magában keresheti majd a hibát hiszen a férje szemében te jobb vagy nála.

Másik, nyilván (újra) csalódik a férjében, kérdés a kapcsolatuk túléli-e ezt? Ha nem akkor rád nem-e lesz rossz hatással a tudat, hogy önkéntelenül de közrejátszottál a végkimenetelben?

Harmadik, hogy ha és amennyiben túléli a kapcsolatuk ezt a krízist, a ti barátságotok a házasságuk érdekében feláldozásra kerül-e? Hiszen innentől te nyilvánvalóan (a férje miatt és nem miattad) de potenciális veszélyforrás vagy. Mégis ki akarna abban az illúzióban élni, hogy nem ő a "nő" a partnere számára?

Negyedik, hogy (a barátságotok ellenére) a barátnőd képes-e annyira megbízni benned, hogy egy gyengébb pillanatodban, vagy egy esetleges konfliktusotok bekövetkeztével a te kezedben van egy óriási aduász?! (tudom ez már nagyon hipotetikus, de sosem lehet tudni)

Kérdés a férj beszélt-e már a feléd táplált érzelmeiről a barátnőd felé?

Ha idáig eljutottál és még nem tartasz idiótának akkor van egy javaslatom.

Próbáltam beleélni magad a helyzetedbe, viszont ezzel az a probléma, hogy nem tudom te milyen személyiség vagy, így hát nehéz..

De alapvetően én képes vagyok terhet cipelni a vállamon. És ezért ebből indultam ki.

Tehát, a két hétben megragadnám az alkalmat és a férfi tökét is :D de nem úgy gyengéden hanem keményen, olyan "ráncba szedős" mód, vagyis kezdeményeznék vele egy hosszú tartalmas mély beszélgetést amelynek során visszatérnék a gimis szerelmi témára, átbeszélném vele az életünket, nyomatékosítanám neki, hogy számomra mint jelent a barátnőm és azt is, hogy rendkívül aljas volt ahogy viselkedett, még akkor is ha szerelemből, vagy tehetetlenségből tett ilyesfajta ajánlatot.

(bár nem tudom hogyan lett vége a kapcsolatotoknak, de összességében lényegtelen) Éppen ezért legyen férfi és ha egyszer már szakított veled akkor viselje a döntése következményeit/ ha te szakítottál vele akkor pedig fogadja el végre a döntésed és éljen együtt a tudattal, hogy köztetek már nem lesz semmi.

Van bizonyítékod. Ha akarsz még, menj el vele beszélgetni és a telóddal vedd fel a beszélgetést. Persze úgy, hogy a pasi ne tudja, hogy éppen felveszik.

Aztán ha tényleg annyira bírod a barátnődet, akkor elmondod neki, és ha nem hiszi, bizonyítékot mutatsz. Ha ő ezzel együtt tud élni, az már az ő dolga.