Miért nem akar tovább maradni nálam a párom?

#19 Aham, tehát az ésszerű döntésekre való törekvéstől lesz tini hóbort egy kapcsolat... bezzeg ha kézenfogva rohannának csövezni a Délibe a szerelem nevében, akkor igazán érett, felnőtt kapcsolat lenne...

Mellesleg pont az ilyen “a szerelemben nincs racionalitás”/a szerelem mindent legyőz - típusú kapcsolatok, ill. házasságok mennek tönkre leggyakrabban. Szerény véleményem szerint ebben az “állapotban” pl. nem is szabadna még házasodni, totál felelőtlenség. Ez ugyan már nem tartozik szorosan a kérdéshez, csupán annyiban, hogy a szerelem önmagában édeskevés.

Kedves Kérdező!

Elnézést, ha kissé hosszú lennék és untató.

A #22 egy nagyon is érdekes (inkább) kérdést tett fel.

De, ha most a sorában a "szerelem" szót kicseréled a "szeretet" szóra...nos az akkor is ugyanazt jelentené. íme: "Ha nem olyan (mély) a szeretet, hogy nem törődve a következményekkel, bármit megtennél a másikért, akkor mi értelme az egésznek..."?

Én amondó vagyok, először is tisztázzuk azt a szót: "SZERELEM" Mert ahányan vagyunk. szinte annyifélét gondolunk annak kapcsán. Először is, ismered-e a mondást: "A szerelem vakká tesz, öl, pusztít és a nyomorba dönt!" Ezt én így megtapasztaltam, volt ilyen élményem, tehát bizton állíthatom, igaz.

A definícióm a szerelemről:

A szerelem egy kétes kimenetelű érzelmi függés egy másik személy jóindulatától, szeretetétől, elismerésétől, amely teljes kölcsönösség esetén kettős függést eredményez: Ő függ tőlem és én függök Tőle.

A "függés" azt jelenti, h. mindig valamitől/valakitől várom el...tehát TŐLEM KÍVÜLÁLLÓ eseménytől/ személytől várom el, hogy örömet okozzon, boldoggá tegyen. Lehetőleg MOST, de ha most nem lehet, akkor a közel-JÖVŐBEN. Még akkor is, ha csak röpke pillanatokra is sikeredik. Ugyanezt sugallja a vallás tanítása: "Ha jó leszel, majd, ha megteszed ezt meg azt, ha rendszeresen imádkozol, ha hithű maradsz... akkor majd megkapod a méltó jutalmadat! A megváltást a jövőben. Isten bőkezűen jutalmaz MAJD!" De ugyanezt ígéri a narkó is: "Ha engem lenyelsz, akkor én elvarázsollak ideig-óráig." S így válik az ember ember függővé... mert jól esik megkapni, amire vágyok... (a narkó felvisz a hegycsúcsra), de éppen akkora fájdalom, ha elmúlik a hatása, mert visszagurulsz a mélybe. Ahonnan ugye fel akartál jutni. S ezért később megint fel akarsz jutni.

Na, így van ez a szerelemmel is. Jól esik, élvezetes amíg tart az együttlét, de fájdalommal tölt el, ha csak szünetelni kénytelen, vagy esetleg véget is ér. A legtöbb szerelem egyszer csak véget ér. Így volt ez velem is. Ezután jó esetben megmarad a szeretet, a kölcsönös tisztelet, egymás (rigolyáinak) elfogadása, de még ez sem mindig megy simán, zökkenőmentesen. De legalább már ekkorra kezd visszatérni a látásunk, már nem vagyunk annyira elvakultak. És ez a JÓ benne.

Tehát a függés a Másiktól, a párod jóindulatától (szerelmétől) az azt is jelenti, hogy a boldogságodat KÜLSŐ személytől várod beteljesíteni. Na ez az, ami HAMIS, ami TÉVHIT.

Ugyanis az csak egy meglévő VÁGY KIELÉGÍTÉSÉNEK külső eszköze, mert ideig-óráig ÉLVEZETET okoz.

Ugyanúgy, mint a kokó, vagy egy finom fagyi a hőségben, vagy egy tengerparti nyaralás a kék lagúnák partjainál, stb.... ÉLVEZED, ha megadatik ezen lehetőségek bármelyike. ÉLVEZED a jelenlétét, a simogatását, szavait, becézését, azaz a MÁSIKAT. Maga a szexus is egyfajta testi (hormonális) kielégülés utáni VÁGYAKOZÁS-ból fakad. De az még önmagában nem boldogít!

Miért is? Mert átmeneti ideig tart csak és fájdalommal tölt el, ha megszűnik, azaz annak HIÁNYA.

Tehát arra akarok rámutatni, hogy még a vágyak kielégítése örömmel tölt el, ez az ÉLVEZET. Sokan vannak, akik élvezik az életet, sőt hajszolják az élvezeteket, tehát családi ház, gyerekek, autó, két autó, nyaraló, stb.... de valahogy mégsem boldogok. Persze látni őket vidámnak, mosolygósnak, amikor éppen valamely vágyukat elégítik ki, de társaságban mindenképpen. Mert annak akarnak mutatkozni, látszani! De, ha látnád őket akkor is, amikor magukban vannak, s tépelődnek, fő a fejük, h. miből fogja megjavíttatni a vitorlását, mert a tornádó felborította...ez a kis piszlicsáré dolga is több millió forintjába kerül... Szóval, hogy is van ez?

Hát úgy van, hogy amíg az ÉLVEZET (együtt vagy a pároddal) örömet okoz, mert vágy-kielégülésből származik... addig a BOLDOGSÁG meg belülről fakad, tehát belőled. Ha Te klasszul leérettségizel, mert ez jelenleg a dolgod (a tanulás), az ugye főleg rajtad múlik, s nem a szomszédon, tanáron, szerelmeden. Tehát, ha sikeresen levizsgázol, akkor persze örülsz neki, a rokonaid is örülnek, de te igazából BOLDOG leszel. Feltéve, ha nem puskázással, pénzzel, tehát csalással jutottál odáig. Hanem a szorgalmaddal, a kitartásoddal. Mert ez alapjában véve CSAK RAJTAD MÚLOTT!

Tehát rajtad múlik, ha jól vizsgázol, vagyis nem Másokon, vagyis nem FÜGGSZ mások jóindulatától, rosszindulatától, simogatásától, kedvességétől. Ezt úgy érheted el, h. kizárod azon körülményeket az életedből, amelyek Téged akadályozhatnak abban, hogy a legjobbat kihozhasd magadból. S boldogságodat elnyered. Ha nem így teszel, pl. függésben maradsz X-től, Y-tól, akkor nem biztos, hogy hagynak Téged... S ha meg nem lesz sikeres a vizsgád... utóbb majd rájössz, hogy túl sok időt töltöttél velük, vagyis NEM-TANULÁSSAL. S őket fogod hibáztatni, amiért nem hagytak neked elég időt... Pedig az is a Te döntésed volt... hogy neked márpedig KELL az a szerelem, az a becézés. Már anélkül nem is tudnál élni?

Jóóóó, tudom h. nem sokat találkoztok, tehát rá nem foghatod. Persze. De az a kérdés, hogy gondolatban mennyit vagy Vele? Mert, ha sokat, akkor az veszi el az időd... Ha meg keveset, akkor meg nem mindegy, hogy mennyit akar Veled lenni? Vagy akar-e egyáltalán? Hiszen akkor csak egy időszakosan megjelenő (kölcsönös) vágy-kielégítésről lehet szó. Ha tényleg olyan ritka... Az meg nem szerelem. Az csak a vágyaitok kölcsönös alkalmi kielégítése. Vagy érzel még ezen kívül vele kapcsolatban mást is? Jó vele lenni, ok. elismerem. De terveznél-e vele pl. hosszú távú (tehát min. 10 évre, vagy életre szóló) élettársi kapcsolatot? Na és, ha igen... gondolod, hogy ha naponta egymás mellett lennétek, egymást hallgatnátok, egymást látnátok, egymást szagolnátok... valamelyikőtök előbb-utóbb nem unná meg a másikat...? Mert ismered a mondást: "Lakva ismeri meg az ember a Másikat". Az ilyen távkapcsolatban... időnként találkozgattok... hmmmm... nem lehet egy embert megismerni. Képtelenség. Ahhoz ott kell legyen állandóan a látóteredben, napról napra. Reggeltől estig és estétől reggelig.

Mit is tehetsz?

Tedd fel neki őszintén a kérdésed! Te is tudod, mit kell kérdeznek Tőle.

De addig ne tágíts, amíg teljes őszinteséggel el nem mondja, amit el kell mondjon... előbb, vagy utóbb. De neked is jobb, ha minél előbb történik mindez. Gyanítom, hogy egy Harmadik személy állhat a háttérben.

De ne is bánjad, ha így lenne. Nem kötözhetsz magad mellé senki ember fiát. Azt senki nem bírja elviselni. Akár lány, akár fiú. Ezt jól vésd az eszedbe.

Az ERŐ legyen Veled!

Ui: A 'szerelem' kölcsönösséget kíván, míg a 'szeretet' nem kíván semmit.

Nem kívánja azt, hogy viszont szeretve legyen. Ezért mondják: Az igaz szeretet az feltétel nélküli!