Hogyan bírjam ki így a férjem mellett? (lent)

A storynk röviden:

Eleve nem egymásba szerettünk. Mind ketten magunkra maradtunk, amit 24 évesen nehéz volt megélni. De viszonyunk többször volt, mégha csak szeretői is. És mindkettőnket ugyanazok a dolgok érdekeltek, és azt néztük mi válik hasznunkra. Így lassan úgy döntöttünk mostantól hivatalosan egy pár vagyunk, összeköltöztünk, összeházasodtunk, és van egy fiunk és egy lányunk.

Aktuális: reméltem, és talán így is lett, ahogy ő is, hogy az idő összekovácsol minket, és ez jó részben sikerült is. Ha nem is vagyunk mintapár de szeret és én is, a magunk módján. Viszont ezerszer megbántam, mert Ő ezt az érdek viszonyt úgy is kezelte mint érdekviszony. Mindig bohém férj volt, mint bohém lány én. De mostanáig sokszor előfordult, hogy meg csalt. Gyakran járt bárokba egybe különösen, és az ottani pultos csajjal elég bensőséges viszonya alakult ki. Veszekedtem, ordítottam vele, és azt ígérte többet nem találkozik vele. De hallomásból tudom, találkoznak, még ha nem is biztos, hogy a szex miatt. Mindig azt mondja ha találkozik is vele, csak azért mert van amiben bennem nem bízhat, vagy jobban mondva rám nem számíthat, mert "nekem régóta csak elvárásaim vannak". Mi más??

"és tudtam mire számítsak mikor hozzámentem, ő mindent megpróbált" stb.

Nem tagadom, lehet, hogy megesik, hogy valamiben igaza van, de én lassan belefulladok, megfojt, az, hogy máshoz jár, mert tőlem nem kap meg valamit. Az nem lehet, hogy nem szeret egy kicsit sem, ha én megszerettem nem? Miért teszi ezt? Mit csináljak másképp??