Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire szól bele a családod a mindennapjaitokba, magán dolgaitokba?
Szüleim segítségével költöztünk össze egy hónapja. Nagyon sokat segítenek nekünk mindenben. Barátnőm szegényebb családból való. Szüleim feltenek hogy nehogy kihasználjon a lány. Mindig kérdezik hogy hogy is vannak az anyagiak köztünk,mennyi pénze van barátnőmnek, félre tett e stb.. Összekoltozes előtt 8hónapot ingyen szüleimmel laktunk.
Ilyenen problémát csinálnak hogy miért nem szólt nekik hogy a szülei atjonnek megnezni a lakást vagy hogy a kocsiját apja minek vitte el 50km-re hogy megcsinálja (szülei 50km-re laknak tőlünk)..
Meg hogy nem mondta hogy atjon tesója látogatóba.. Erre mondják hogy a hátuk mögött csinálta és nem egyenes..
3,5év után költöztünk össze, és odáig azért ennyire szoros anyagi dolgaink nem voltak, max hogy ki fizeti a randit vagy egy nyaralás..
Mindig mondja anyu hogy páromnak nem kell tudni mi miről beszélünk, meg nincs vele bajuk de..
Lassan nem tudom mi lesz.. Kort és nemet is 30f
Ahogy hagyod. 26 voltam, mikor össze kerültünk. Anyám próbálkozott, de félévnyi mosolyszünetet tartottam vele és megértette.
A páromnak nulla vagyona volt. Engem simán segítettek volna, akár egy házzal is, de meg köszöntem, pont ezért. A szülők adnak, már úgy érzik, nekik kell a mi életünket is élni.
Köszi, nem.
Semennyire, mert nem hagyom.
De ettől függetlenül nem szép dolog bejelentés nélkül vendégeket odacsődíteni a házhoz, ahol gyakorlatilag ő is csak vendég. Meg egyébként se. Ha együtt élünk valakivel, az a minimum, hogy szólunk, hogy xy jön ekkor meg ekkor.
Semmennyire mert nem hagyom,mert ez a mi kettőnk élete. Ha meg ennyire pénzközpontuak vagytok dobd ki és keritsél egy jol kereső nőt aki meg veled fog házassági szerződést alá iratni.
Én nőként többet keresek férjemnél de egy percig nem éreztetem vele sőt a család se. Sajnálom a lányt.
36N
Szülő vagyok, adok, és örülök,hogy adni tudok...Ezzel szemben nem érzem úgy,hogy a gyerekem életébe bele akarok szólni. Mindig is jó kapcsolat volt köztünk. Amit elmondott, elmondott, de tudta, mindig érdekel mi van Vele/Velük.Köztük is van anyagi különbség, de dolgoznak, igyekeznek, és ez a fontos, nem a háttér. Szeretem a fiam barátnőjét, a szüleivel is jó a kapcsolatom, de tiszteletben tartjuk mindannyian a másik intim szféráját. Az,hogy véleményt mondok/mondunk várják, de a döntés a kezükben van.
A szüleim is beleszóltak az életembe, Ők jobbára irányítottak volna, de megegyeztünk:köszönöm a segítségüket, tanácsaikat, véleményüket, de a mi otthonunk, mi életünk, mi "nyereségünk" veszteségünk a döntésünk.
Annak sem vagyok híve,hogy totálisan elzárkózzunk attól,hogy a szülők bármi véleményt mondjanak. Nem hinném,hogy rossz szándék áll mögötte, inkább tapasztalat és féltés.
Szüleim segítségével költöztünk össze egy hónapja. És 30/F. vagy.
Na én erre abszolút nem lennék büszke..
Ez nem sikerélmény,hogy más segített összekaparni valamit is.
Mondjuk nálam biztos nem. Én inkább gürizek még +2évet,hogy legyen egy saját házam.. De szüleimtől nem szeretnék semmit, inkább én támogatom őket.
Gondolom a te szüleid sem örökölték a házat, hanem önerőből építették. Na ez a mai generáció, amit soha nem fog elérni,hogy valamit is önerőből csináljon meg!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!