Apám lehetne a szüleim szemszögéből nézve, hogyan kezeljem ezt előttük?

Képzeld magad a helyzetükbe.

Van egy fiatal lányod, aki egy korodbelivel jön össze, és a helyzet olyan komoly, hogy már az áldásodat kérik. (Vagyis inkább csak a lányod, a férfi aligha...)

Milyen aggodalmaid lennének? És mit gondolnál egy olyan férfiról, aki hajlandó egy fele annyi időssel összeszűrni a levet? Esetleg féltenéd a jövőbeli unokáidat, hogy nagy valószínűséggel viszonylag korán elveszítik majd az apjukat? Vagy aggasztana, hogy ha mégis szakítanak pár év múlva, akkor a lányod az állítólagos "legszebb" éveit pocsékolná rá?

Na ezeken szépen menj végig, és mire minden aggodalmat és kritikát elhárítottál, valószínűleg fel leszel készülve a szüleiddel való beszélgetésre is.

"Haha. úgy beszélsz kettő, mintha az átlag házasságok élethosszig tartanának. "

Senki se mondta, hogy élethosszig tartanak, azonban véleményem szerint, ha nem úgy állsz hozzá egy kapcsolathoz, hogy mindent beleadsz és azt szeretnéd, hogy életed végéig szóljon, akkor inkább bele se menj a kapcsolatba. Vagy csináld 100%-osan, vagy sehogy. Én nem tudnék úgy belemenni egy kapcsolatba, hogy majd meglátjuk mi lesz. Akivel együtt vagyok, ő vele képzelem el a jövőmet, márpedig 25 évvel idősebbel elég nehéz elképzelni, ugyanis nincs jövője.