Ti milyen gyakran sértitek meg a másikat és kértek bocsánatot?

Extrém ritka az ilyen eset, egyikünk se tartja a sértődést elfogadható konfliktuskezelési módszernek. Alapból baromi nehéz megsérteni mindkettőnket, egyikünk se az a típus, de ha véletlenül sikerül, akkor egyikünk se duzzog magában, mint valami óvodás, helyette mindig jelezzük a problémát, bocsánatot kérünk és átbeszéljük. Soha nem játszmáztunk egymással, talán ezért is működik olyan jól a kapcsolatunk.

Mióta vagytok együtt?

Nem értem, mi az istenen tudtok ennyit megsértődni? Az önértékelésetekkel minden rendben? Komolyan kérdezem, ez a szitu elképzelhetetlen számomra.

Nem vagyunk sértődősek, lassan 10 éve együtt, és pár havonta egyszer oda-vissza, de akkor van, hogy valami nagyon szar dolgot tesz ellenem, ami neki nem tűnik fel. Ilyen szociális dolgokat nem érez mindig, hogy hogy kéne cselekedni, és ebből fakad. Én meg néha türelmetlen vagyok, és érződik a kommunikációmon, de tényleg csak néha. Párhavonta van ilyen.

Nem akarattal, apró sértések, az folyamatos mind két részről. Ebből viszont nem csinálunk ügyet. 1-1 hosszú beszélgetésnél arra figyelnénk, mindig, ez a szó, vagy az a mondat ugyan.................Abba bele is diliznénk.

Nagyon ritkán. Ennek az az oka, hogy ha felidegesít, akkor inkább elvonulok vagy elszámolok 100ig. Nem szeretek megbántani számomra fontos embereket. Ritkán kicsúszik a számon valami amit nem gondoltam át, de legutóbb fél éve volt ilyen.

8 éve vagyunk együtt, egyikünk sem az a típus aki a sértődést tartja megoldásnak, bár nem szokásunk egymást megsérteni. Ha akaratlanul is megesik, bár olyan ritka, hogy nem is emlékszem mikor volt ilyen utóljára, hát bocsánatot kérünk és egymáshoz bújunk. Ennyi. Nem szokásunk drámázni, apróságokon lovagolni.

Nagyon ritkán kérek bocsánatot, nem nagyon van miért. Hiszen ha szándékosan bántom meg, akkor azért nem kérek bocsánatot, mert ez volt a cél, hogy bántva érezze magát. Ha meg olyan dolgot teszek/mondok, ami szerintem nem bántó, akkor megint nincs értelme bocsánatot kérnem.