Nők! Ti mit csinálnátok, ha a férjetek a korotokkal sértene meg?

Nem mennék hozzá olyanhoz, aki itt tart mentálisan, szóval nem történne ilyen.

Ha mégis, akkor nagyon átgondolnám a kapcsolatunkat, hogy mi a fenének van még velem, illetve hogy mi a fenének vagyunk együtt....

Lazán a képébe vágnám, hogy a szeretőm nem ezt mondja.

Vagy egyszerűen annyit: Jó. Próbáljuk ki.

És lazán kidobnám a francba.

#2 Bravó, szeretőt tartani igazán becsülendő dolog.

Amúgy nyilván abban a pillanatban repülne a pasi, hogy ilyet mondana.

Vállat vonnék, és közölném, hogy teljesen mindegy, mert ha én egyszer elválnék, akkor a hátam közepére se kéne még egy párkapcsolat.

És ez igaz is, évekkel ezelőtt rájöttem már, hogy mekkora szívás az egész. Azért nem lépek ki, mert szeretem a férjem személyiségét, és nem vagyok az a fajta, aki megfutamodik a nehézségek elől. De még egyszer nem kezdenék bele, az tuti. Amúgy a férjem négy évvel idősebb nálam, és őt jobban zavarja a saját kora, mint engem az enyém.

Ferfi vagyok es ilyet sosem mondanek. Ezt magamra nezve is megalazonak tartanam, ha azzal ervelnek, hogy azert ne menj, mert mar nem talalsz ugysem mast.

Igy latatlanban is egeszen biztos vagyok abban, hogy talalna mast es talalna olyat is, aki tudja mi az, hogy kölcsönös tisztelet.

#8

Hogy ne lettem volna ideges! Éppen olyankor gondolom meg háromszor is, hogy mit mondok. Nem kenyerem a sértegetés, nem old meg semmit, erre mindig odafigyelek. Cserébe úgy érzem, elvárhatom ugyanezt.