Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Fiúk! Ezt mennyire viselitek el a barátnőtöktől? (lányok véleménye is érdekel).
A barátommal elég sok problémánk van.
Neki amúgy is elég sokszor van hangulatváltozása...depresszióra hajlamos. Az ilyen emberek amúgy is nehéz esetek.
Na de én szinte minden egyes nap amikor éppen rossz kedve van elmondom neki,hogy ez mennyire zavar. Néha próbál változtatni,de nem igazán tesz érte,ami fáj.
És ezeket a dolgokat sokszor felemlegetem, őt pedig nyilván zavarja. Ilyenkor már inkább hozzám se szól. Elismerem néha idegesítő tud lenni a "hisztim",de nem bírom ki ha nem mondhatom el a véleményem.
Na és ebből azt szeretném kihozni,hogy ha titeket ostorozna a barátnőtök a hibáitokkal(szerintem okkal) azt hogyan reagálnátok le?
Lányok,szerintetek jogos a felháborodottságom?
Szerintem ok nélkülkínozzátok egymást.
Egyszerűen te nem ilyen embert szeretnél magad mellett. Persze, szereted, de attól még nem passzoltok, nem tudod így őt elfogadni.
Az ő önértékelésének meg ez marhára nem tesz jót.
Sokszor gondolkodok azon,hogy szakítani kéne.
De tényleg nagyon szeretem és ilyenkor arra jutok,hogy megpróbálom elfogadni,ami egyre jobban megy.
Csak nem vagyok biztos abban,hogy a betegsége vagy miattam ilyen.
Asszertív kommunikáció fogalma ismerős? Elmondod neki, hogy nagyon szereted, de téged igazán kellemetlenül érint olykor a viselkedése. Pl. ilyesmi szófodulatokkal kéne:
Úgy érzem, hogy rossz nekem, ahogy viselkedsz.
Azt hiszem, gyengít engem a hozzáállásod, viselkedésed stb.
A lényeg, hogy ne őt helyezd a középpontba, hanem az Én-t, tehát magadat ebben a fajta kommunikációban, hogy neked milyen rosszul esik ez és vágysz rá, hogy így-úgy legyen megint minden.
Ha csak ostorozod, állandóan szemére veted a hibáit, semmi sem fog javulni.
Általában ezt is hozzáteszem,hogy ezzel engem bánt. De ilyenkor se tesz semmit.
Tudni kell róla azt is,hogy stressz helyzetben képtelen megszólalni. Vagyis nem tudunk megbeszélni semmit.
De szószerint nem tud megszólalni.
Még régen elküldték pszichológushoz,de azt is nagy traumaként érte meg. És csak nekem mesélte ezt el,pedig nehezen beszél az érzéseiről.
Ha én is elküldeném,hogy "megutálna".
Próbáltál már neki segíteni az állapota javulásában?
Innen teljesen úgy hangzik,mintha nem is szeretnéd igazán és cseppet sem támogatod. Igazából nem értem miért bántod. Azt mondtad van eleg baja,erre te tovább piszkálod? Nem gondolod,hogy akit az ember szeret azt nem akarja bántani?
Szerintem neked nem emellett a fiú mellett a helyed. Ha nem tudsz a társa lenni aki segíti,akkor ne legyél inkább senkije.
"Ezt mennyire viselitek el a barátnőtöktől?"
Amit te leírtál kérlek, azt semennyire.
Akibe annyi ész - vagy empátia - nem szorult, hogy magától rájöjjön: a depresszióst kifejezetten nem cseszegetjük, mert van elég baja, az kábé takarodjon a fenébe, de rögvest.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!