Mit gondoltok erről a kapcsolatról? Tűrjek, vagy ne? Esetleg csak velem van a hiba? .

A barátommal majdnem 2 éve vagyunk együtt. Én 18, ő 23 éves. Az a gond, hogy Én pesti vagyok, ő pedig vidéki, bár fenn él Pesten ( van egy lakásuk) mert tanul, dolgozni is itt akar, a bátyjával él, aki minden hétvégén hazautazik, barátom-elvileg-2hetente utazik haza hétvégére. Anyukája eléggé beleszól az életébe, napi 1 órát legalább beszélnek telefonon (holott barátom már így fenn él pesten kb 5 éve - amióta egyetemista. mégis reggel, este teelfonoznak..), sokszor úgy vagyok ott, hogy anyukájának azt mondja, egyedül van, mert nem értené meg.Állítólag nem velem van a baja, hanem azzal, hogy a fiacskája jól tanuljon (barátom 12 évig színtiszta kitűnő tanuló volt, egyetemistaként is szintén jeles tanuló, igaz, én nem jeles, hanem 4.5-ös átlagú vagyok, szerintem emiatt nem kéne így tiltani..) És emellett a probléma mellett még az is a baj, hogy úgy érzem, én vagyok számára az utolsó a "fontossági listán". Első a tanulás, ami nem baj, majd a család - amibe szerinte 2 év után se tartozom bele - majd a barátok( ha én kérem maradjon pesten, van hogy nemet mond - sokszor van ez, miattam nem változtat ugyanis a döntésén, de ha a barátai, akkor simán fennmarad inkább), majd ezután követezem én.. ha épp minden klappol, fennmarad pesten, ráér, nincs tanulás, baráti találkozás (oda azért énis menni szoktam, de azért az mégsem ugyanolyan mint kettesben) akkor ámehetek hozzá - ő ugyanis nem szeret nálam lenni, neki az a kényelmesebb... Ezek a problémák állandóan feljönnek, amikor meg akarom beszélni vele azzal szokott jönni, hogy "nincs kedve megbeszélni"... Aztán meg egyszercsak felhív, hogy tudja, igazan vab, bocsássak meg, megpróbál innentől többet velem is lenni.De ebből sose lesz semmi, persze.. Mostani helyzet pl: szombaton találkoztunk utoljára - baráti összejövetel, hétközbe nem találkozunk, hétvégén bár pesten marad, tanulnia kell így velem nem találkozik, jövőhét közbe sem, majd jövőhét végén nemtudja fenn marad-e( a szempont most sem én vagyok, hanem hogy lesz-e vizsga, vagy nem...) aztán következő hétvégén hazamegy, majd fennmarad pesten (ok: barátok...) vekem hét közben pedig nem találkozik. Mostmár vagy 2 hónapja kb 2hetente találkozunk, és ő szervezi így, simán beleférne hogy velem is találkozzon (akinek annyira tanulnia kell, hogy fér bele egy hétvége alatt 6 óra buszozás haza - ez odavissza, már egybe - és otthon is persze kevesebbet tanul mert nem lehet fenn amíg akar, nem akkor ebédel és addig amíg akar...Ezekhez képest, azt mondja, szeret, és hiányzom neki. Állandóan hív, telefonon szoktunk beszélni,esetleg msn-en, nem csal meg, meg semmi iylesmi, első bnője vagyok.. Alapvetően tudom hogy szeret, csak hát ezek a dolgok elbizonytalanítanak...Nektek mi a véleményetek erről?Elnéznétek ezeket a dolgokat?