Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A monogámia egyenlő a birtoklással, önzéssel?
Csak én gondolom úgy hogy a monogámia szinte egyenlő a birtoklàssal?Szerintem hűség egy idealizált eszme, ami valójában rém álszent, hiszen nem szól másról csak a birtoklásról és a kontrollról. Lehet egy csomó ellen érvet felhozni, de mégis a hűség miről szól? A hűség az, hogy a másikat el nem hagyod, nem csalod meg.
Számomra a hűség legyen az, hogy ott vagyok a másik mellett, kitartok mellette mindig. A többi csak kontroll és birtoklás!
Én nem merném szàmon kérni a barátomat, nem lenne jogom "megtiltani" neki dolgokat,mert nekem az rosszul esik. Minden a birtoklásról szól, pl ha megöleled az ellenkező nemet és adsz neki még két puszit akkor az rosszul érint, rossz látni, picit féltékeny leszel, akkor is ha nem mutatod ki, azt állítod jaj te nem vagy féltékeny. Igen? De akkor miért alap,hogy hűséges legyen? Mert birtokolni akarod a másikat. Ha valakivel jól kijössz és jó barátságot àpolsz akkor az már gyanús, mert miért vannak ezek ennyire jóban, miért beszél vele órákig és stb. Az élet erről szól, birtoklás.A hűség elvárása csupán a birtoklási vágy, az önzés megnyilvánulása. Egy egészséges viszonyban az ember tudja, hogy mindenki egyedi, és mindenkiben van valami, amitől ő az, aki. Mindenki. De a monogámia elvárása kicsinyes dolog, hiúsági kérdés. Számomra nem ez fontos egy párkapcsolatban. Ezek messze nem drámai dolgok, csak az ego játékai. Pl, ha valakit megmersz nézni, miért ne tehetnéd? Mondják hogy hűséget fogadtál nem vaksàgot. De akkor miért baj ha valakin hosszabb ideig tartottad a szemed? Én ilyenért nem szólnék a páromnak. Kivagyok én,hogy ezért szóljak? Nekem ez nagyon kellemetlen lenne, ràszólni... Nem érintene rosszul ha megnézne egy csinos lányt. Tisztában vagyok vele,hogy nem én lennék a világ közepe. Nincs jogom megszabni,hogy kivel mennyi időt tölt, és mit csinál ha nem velem van,kit ölel meg,kit puszil meg. Ha valakivel táncolni szeretne akkor táncoljon, ha valaki oda megy hozza beszélgetni akkor menjen, ha valaki megakarja ismerni,barátkozna vele hát rendben. Szerintem ezek jó dolgok,elvégre a legfontosabb,hogy neki jó legyen és én nem korlátoznám, de nem is esne rosszul ha mások is szeretnék őt és nekem az ölelés,puszi simán belefér,hiszek a nő férfi közti barátságban is, nekem nem lenne gond ha valakivel sok időt töltene a barátom ha mellette nem hanyagoljuk egymást el. Bíznék benne és nem vagyok féltékenykedő típus.
De mi mindent a szerelemmel magyarázunk, amiben a szépen kidolgozott életvezetési elvek, hűségről és kapcsolatokról kialakított, erős érvekkel alátámasztott elképzelések vannak. A szerelem pedig birtoklást hoz magàval. Én is szerelmes vagyok a barátomba, de nem akarom birtokolni és sosem vetettem volna fel a hűséges leszünk egymáshoz dolgot ha ő nem mondja. Nála ez alap, nálam is, de szerintem másképp érti ő és én. Mondván neki már az rosszul esik ha megölelem a férfi barátaimat, inkább nem teszem ezért, ha valakivel sokáig beszélek telefonon már érzem,hogy figyel a párom,úgy hogy amióta barátom van a fiúkkal nem tartok hosszú beszélgetést. Ha valahova elmennék és csak férfi lenne jelen akkor az már zavaró, bosszantó számára. (De nem tiltott el senkitől)Sajnos csak férfi barátaim vannak. (Egy lány barátnőm van aki 7 éve Hollandiában él. ) Nem beteges amit csinál a párom, de engem meg ez zavar. Nekem is fontos,hogy csak ketten legyünk, nem kell nyitott kapcsolat,nem vágyom másra. De jó lenne elengedni ezeket a "normálisnak" vélt reakciókat, nem vagyok a tulajdona. Buliba is csak együtt megyünk, néha felkértek táncolni, jeleztem,hogy van barátom. Nem is mentem volna velük, de ha igen? A barátomnak szörnyen fájt volna. Miért? De miért ilyenek az emberek????????? Nekem fordítva ez miért nem szív fájdalmam? Szerelmes vagyok a páromba, szeretem őt tiszta szívemből. De sosem tudtam úgy érezni ahogy ő vagy a környezetemben élő párocskák. Miért? Ti mit gondoltok erről?
Ui: Bocsànat ha valakit megsértettem a véleményemmel!
Figyu, van egy tök normális emberi gondolkodásod és mellé egy idióta, féltékeny, kisajátítós pasid.
És ahelyett, hogy EZT látnád be, és a szerint cselekednél, fejtegetsz zavaros filozófiákat.
Én sok nővel (és férfival) vagyok kedves, haveri viszonyban és nem akarom egyiket se megdugni és a páromat se nézem egy ribinek, ha elmegy pár napra valami fesztiválra, ahova én nem megyek.
A sérültek ezt sohasem fogják megérteni, hát keress te is egy normálisat.
1. Gondolj valami hülyeséget.
2. Dobd be a "társadalmi elvárás"-kártyát.
3. Hidd magad többnek, mint mások.
4. ???
5. Profit!!
Nyilvan tudom mi a bipolaris.....tapasztalat...
Attol meg rogton o jutott eszembe,mivel neki volt hasonlo gondolkozasa.
#31
És az sem tűnik fel mikor a fesztivál végén az a 2-3 srác akivel "barátkozott" kaján mosollyal néz rád. "Finom volt a kókuszgolyó..."
Nézd, idősebb nőként hadd összegezzem a dolgot neked:
A monogámia az, hogy egyetlen partner mellett kötelezed el magad. Az, hogy emellett mennyi időt töltesz ellenkező nemű barátaiddal és hogy mennyire bámulod meg a másik nem képviselőit, a kapcsolattól függ. Van, ahol belefér, mert mindkét fél ilyen, ettől még jól működik a kapcsolat. A gond eltérő igényeknél van.
Tovább megyek: nekem mindkét nemből vannak barátaim. De nem ölelgetek senkit sem. Se a barátnőimet, sem a barátaimat. A páromat ölelgetem, mert a fizikai intimitást neki tartom fenn. Vannak ilyen ölelgetős emberek, de érdekes megfigyelni hogy mindig a másik nem képviselőit ölelgetik szívesebben. De mindegy. 40 év alatt sokat láttam már, például ilyen barátságokat komolyra fordulni. Más pároknál, nem nálunk. De ne legyünk azért szemellenzősök.
Szóval meg is érkeztünk oda hogy mi is a jó párkapcsolat: ahol a felek hasonlóan gondolkodnak ezekről a dolgokról vagy könnyen kompromisszumot kötnek. Neked pl nem gond ölelgetni másokat, de ha a párodat ez zavarja, nem teszed, mert szereted és tisztelet őt, nem azért mert tilos. Ha téged ez zavar, akkor neked erre szükséged van, egy ellenkező nemű rajongó táborra. Ha ezek csak barátságok, akkor bőven elég moziba menni velük.
A volt férjem eleinte sosem nézett meg mellettem más nőket. A házasságunk végén utánuk is fordult és ez nekem fájt. Mert otthon is tudtam hogy már nem kíván stb tehát mást akar. Én nem néztem meg más férfiakat, engem zavart. Volt hogy kértem hogy ezt ne tegye, akkor vissza fogta mmagát, de feszült volt és boldogtalan. Elváltunk. Tudtam hogy a hátam mögött nézeget nőket, de ez nem érdekelt volna. Mellettem azért kibírhatta volna, de amikor már nem bírta ki, az egy jelzés volt felém.
Szerintem te nem szereted igazán ezt a srácot, ha nyűgnek és bilincsnek érzed azt, hogy figyelembe vedd az érzéseit. Azt meg könnyen mondod hogy téged nem zavarna ha más lányok ölelgetnék és moziba is menne velük meg randizni, mert ugye ez a helyzet nem áll fenn. Ha mégis ilyen laza vagy, hasonló beállítódású pasit kell keresned, ugyanis ezt a férfit nem fogod boldoggá tenni így.
A monogámia nem birtoklás, és nem önzés. A monogámia az amikor úgy élsz valakivel kapcsolatban-házasságban, hogy hűségesek vagytok egymáshoz, tehát egyszerre egy társad van, nem csókolózol, nem fekszel össze más férfival/nővel a párodon kívül, és érzelmileg sem kötődsz máshoz, csak hozzá. Maximum barátság van másokkal, ennél nem több. Ez akkor működőképes kapcsolat, ha mindkét fél így boldog, mindkét félnek így jó és ilyen kapcsolatot szeretnének.
Neked a leírás alapján csak az a bajod, hogy bekaptál egy túlzottan féltékeny, kisajátító hülye pasit, akivel össze is jöttél. Ez nem jelenti azt, hogy minden pasi ilyen, és így értelmezi a hűséget, hogy ellenkező nemű barátokra is féltékeny, meg úgy kb mindenre ami mozog és köze van a párjához. Nevetséges, óvodás szint!
Az ehhez hasonló emberek eleinte még csak olyanok mint a te pasid....túl féltékeny, nem akarod megbántani, ezért nem teszel meg dolgokat amiket amúgy szeretnél, de köze nincs a megcsaláshoz. Később majd beteges irányításmánia és féltékenység lesz urrá rajta, aki könnyen agresszívvá, bántalmazóvá válik, ha nem úgy bólogatsz ahogy az neki tetszik. Volt dolgom ilyen típusú pasival egyszer, szóval tapasztaltam. Csúnya vége lett, bizony tettlegességig fajult.
Szóval gyakorlatilag arról van szó, hogy kifogtál egy olyan pasit akivel egyáltalán nem passzoltok egymáshoz, ezért te általánosítasz, rossz következtetéseket vonsz le, és birtoklásnak tartod a monogámiát, hűséget, miközben nem erről van szó.
Egyébként a hűséget nem lehet kikényszeríteni. Én is mindig monogám kapcsolatban képzeltem el az életem, és akinek ez nem tetszett, más nőkkel is akart dugni mellettem, az sem baj, csak épp az az ember nekem nem kellett, mert nem vagyunk egymáshoz valók, kb ennyi. Soha semmi nem volt kényszer, és nem volt kikényszerítve. Nem kötelező hűségesnek lenni, soha nem tiltottam meg semmit az aktuális párjaimnak, csak ha nem vagyunk egymáshoz valók, akkor értelme nincs együtt maradni. A férjem is oda megy ahová akar, azzal találkozik akivel akar, és én is össze szoktam futni férfi baráttal, elmegyünk kajálni vagy valahova, dumálunk, nincs ebben semmi. Egy normális , épeszű ember ilyesmin nem féltékenykedik.
Ennyi a véleményem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!