Van itt olyan, aki szerint a monogámia hülyeség/felesleges? És meg tud győzni értelmes érvekkel, hogy miért?

Az 1-es válasza nem reprezentatív, szóval ne vetítsd ki mindenkire.

Annyi tény, hogy az emberek egy adott része nem monogám, de még mindig nagyobb hányada monogám.

Én is ezt tartom elvemnek, de azért lássuk be, szerintem olyan nincs, hogy konkrétan ne éreznél 20 év alatt senki más iránt a párodon kívül szexuális vonzalmat... (Vagy akkor én sem vagyok monogám beállítottságú vagy nem tudom..) Ilyen szerintem valóban nincs.

Velem is fordult már elő vonzalom más iránt, de mégsem csaltam meg soha, és erre törekszem is. Biztos vagyok benne, hogy a párom is megkíván más nőt is időnként, de ő sem csalna meg, mert nem az a fajta.

Egyébként én megértem azt is, aki nyíltan él nyitott kapcsolatban/házasságban. ( tehát nem cseszi át a másikat és nem hazudik neki, hanem így élnek, erre is vannak okok) De ez sem megy mindenkinek, nekem sem menne,- már ha komolyan gondolnám valakivel, és nem csak úgy lennék vele.

Szerintem mindenki döntse el magának, és a legjobb persze ha 2 hasonló felfogású ember él együtt.

Legtöbben azt szokták mondani, hogy az ember ösztönös és alapvető természete. Igazuk is van ebben.

Viszont a monogámia választás. Egyezményesen azt takarja, hogy a két fél egymást választja, az pedig, hogy nem dugnak mással, a hűség/elkötelezettség jele akar lenni a másik felé. Zálog, ha úgy tetszik. Mivel a hűség nem egy tárgy amit a másik kezébe lehet alkalomadtán nyomni, ezért ezt egy alapvető, ösztönös szükséglet megvonásával demonstráljuk nap mint nap. Mi jelképezné jobban a hűséget mint az, hogy egy alapvető szükségletről mondunk le egymás javára. Lehetne azt is csinálni, hogy csak egymás szájából veszünk levegőt vagy csak a másik nyálát isszuk, de belátható, hogy elég körülményes lenne így az élet.

Nem kell senkit meggyőzni semelyik irányban mert a monogámia nem kötelező. Csak azt hisszük, hogy az.

Logika... Ismeritek a "székes" játékot, amit már az ókori rómaiak is játszottak állítólag? Eggyel kevesebb a szék, mint ember, sípszóra mindenkinek találnia kell egy széket magának. Értelemszerűen mindig lesz a játékban egyvalaki, akinek nem jut szék...

Na most, a partnercserélgetés ellenben igazságos. Amennyiben nyíltan csinálják. Ez (nyílt) megállapodás kérdése.

A csalás az, ha titokban szexel mással az ember, miközben nem szól annak, akivel szintén szokott szexelni.

A való élet még a székes játéknál is durvább, evvel a monogám mániával. Ugyanis a világon a települések nem elhanyagolható százalékában jóval több egyik fajta nemű ember él, mint másik nemű. És minél nagyobb adott település lélekszáma, annál több X nemű ember több az másik neműek számához képest.

Ergo egy nagyvárosban a legdurvább a helyzet, ha a többség monogám.

Na most, gondolj bele, Pl van egy város, és tegyük fel, ebből a 16-60 év köztiek kitesznek

30 000 főt,

ebből

15500 nő,

14500 férfi.

Ezer nő hoppon marad, ha mind hetero, és hát a többség hetero.

Vagy fordított esetben ezer férfi marad hoppon, ha mind monogám (és heteroszexuális)... Ők mégis mit csinálnak? Homókká válnak??

Na most, szorozd be ezerrel, egy világváros esetén, ahol 30millióan laknak...

Egymillióan maradnak hoppon, csak az adott nagyvárosban.

Persze most viszonylag nagy eltérést mutattam be, de nem ritka az ilyen.

Nézzünk kisebb eltérést:

A 30ezer főből, mondjuk

15010 nő,

14990 férfi.

Oké, ez esetben csak húsz nő marad pár nélkül, na de mégis miért kelljen magányosan élnie akár ártatlan húsz nőnek is??

Vagy ezerszeres lélekszám esetén adott településen 20ezer nőnek... vagy fordított esetben ennyi férfinak.

Na most, hiába jönne avval bárki is, hogy na de ha ingázik, más településen dolgozik, van más településről valóval jön össze egy ember, akkor áthidalva a "probléma".

Na de általában NINCS ezáltal áthidalva!!

Ugyanis ha másik települést is beleszámolsz, akkor a másik településen befolyásolódik az arány, tehát megint végső soron ugyanoda lyukadunk ki - monogámia esetén:

igazságtalan eloszlásra:

lesz, akinek lesz párja, és lesz, akinek nem...

Na de a való életben kevésbé sanyarú a helyzet, na de miért is? A megcsalások miatt...

Na de ha titokban kefél mással... akkor az sportszerűtlen.

Mi a megoldás?

Nyílt poligámia.

Mondja valaki, h ez nem logikus.

Persze van, aki "aki kapja, marja" állati szintnél tart, darwini szelekciós alapon...

A sok hülye ember inkább összeverekszik a szexpartneren, állat módjára, ahelyett, hogy gruppeneznének, vagy cserélgetnék egymást...

(A hatalom meg nem létező fertőzésekkel, és ezer más dologgal félelemben tartja az embereket.)

Gumit persze használjatok, ha nem akartok gyereket, adott években. Ha meg akartok gyereket, felelősséggel! Ezt hozzáteszem.

(Persze mérgezheted magad tablettával, ha nőnemű vagy és mérgezni akarod magad...)

Az emberek önzőek, ezért monogámak és féltékenyek.

Engem csak egy dologgal lehet féltékennyé tenni, de azáltal bárkit, és ez kivételesen érthető:

amikor megpróbál átverni engem a partnerem.

Bakker... Miért nem lehet sokak részéről nyíltnak és őszintének lenni? Ez megoldaná e problémát. És lehetőleg előre szólni, hogy váltogatni akar partnert.

Ha meg nem akar váltogatni, akkor ha szereti a másikat, megérti, h az ő hormonjai szerint váltogatni vágyik partnert.

(Ez a testi oldal. Lehet lélekben egyvalakihez tartozni. De néha az ember lelkileg is sokakkal vágyik közösségre.)

@előző

"Engem csak egy dologgal lehet féltékennyé tenni, de azáltal bárkit, és ez kivételesen érthető:

amikor megpróbál átverni engem a partnerem.

Bakker... Miért nem lehet sokak részéről nyíltnak és őszintének lenni? Ez megoldaná e problémát. És lehetőleg előre szólni, hogy váltogatni akar partnert.

Ha meg nem akar váltogatni, akkor ha szereti a másikat, megérti, h az ő hormonjai szerint váltogatni vágyik partnert."

Voltak benne aranyos részek. Engem az érdekelne még, hogy akkor ha a te partnered nyíltan poligám elveket vallana, azt tudnád-e kezelni? (A titokban csalást elítélted, de ez számomra nem derült ki)

@ kérdező,

miért kéne magadra erőszakolnod valamit is? Valami vagy megy, vagy nem megy.

Szerintem ha te monogám kapcsolatra vágysz, buta lennél feladni azt és megtagadni önmagadról pár szar tapasztalat miatt. Nem ismertem kikkel voltál, de biztosan összeillettetek?

Egy megcsalásnak sem egy db oka van, és nem mindig az az oka, hogy valaki képtelen a monogámiára.. Ezt se felejtsük el. ÉS van aki ilyen, de én mindig az egyén indokait nézem. Ismerek olyanokat, akik csalták már emg életük során adott párjukat: ebből 2 monogám volt: 1 azóta mással alapított családot, 1 szakított végre a régivel, aminek már ideje volt. Azóta nincs ilyen gondjuk.

ÉS 3 ember( 1 nő és 2 férfi),aki meg nem monogám és ezért. Ez 5-ből 3. A másik 2 meg nem tudta kezelni a problémáit és szembenézni vele. - Egyszer megcsalták egy ex párjukat, de ettől még monogámiára vágynak, és aszerint is élnek.

Szóval ne legyünk beszűkültek, mert nem minden megcsalás oka a poligámia.. HAnem egyéb személyes kiváltó dolgok, amiket az ismerőseim esetén is le tudnék írni.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tudatosan ne csináld magadnak a sz@rt: ha te nem ezt az életvitelt szeretnéd, nem kell elviselned. Ennyi. Van akinek bejön, hagyd meg annak.

Én nemrég gondolkoztam rajta.

Már voltam szerelmes, az ismerőseim többször voltak, és reménykedek, hogy még kialalulhat.

Tehát nem egyszeri és megismételhetetlen dolog, több van belőle egy élet során.

Sajnos azt is megéltem, mikor a szerelem elmúlt x év után. Mások is megélték már. Tehát el is múlik.

Ha a következő nagy szerelmemhez hozzámegyek, jóesetben 60 évet fogunk együtt leélni.

10 év alatt elmúlik a házastársam iránt érzett szerelem. És ennyi idő alatt jön is egy új.

Aki volt már szerelmes, tudja, milyen piszok erős érzés, úgy érzed ő a másikfeled, mindenki más nem létezik. Nem tudom jól leírni, de mikor a szerelmemmel jártam, úgy éreztem belepusztulok azokba a percekbe, amiket nem vele töltöttem. Csak rá tudtam gondolni, zombimódra váltottam mindenki más számára.

És ez még csak egy, kb 3 év alatt elmúlik. De utána jön a következő pár év múlva. A családom, a férjem.. mit fog érezni? Nem tehetek majd róla, mégis évekig elhanyagolom majd őket. Megromlik a kapcsolatunk. A szerelem teljesen fejbevágja az embert.

Mondjuk én még szerencsés vagyok mert csak 10 évente jöhet össze. Mit szóljon az, aki az összes exét szerette? És kétévente szerelmes lesz? Vagy az, aki nálam pechesebb és úgy házasodik, hogy gőze nincs a szerelemről és házasság után ismeri meg élete első valódi szerelmét?

Mindenképp szívás. Ha beteljsül az új szerelem, miközben házas vagy, küzdhetsz a lelkiismeretfurdalással. Ha nem teljesül be, éveken át vágyni fogsz utána és úgy érzed nem fair az élet. Ez bizony meg fog látszani a családdal való kapcsolaton..

Én már próbáltam elnyomni, mégis a tanulás és a munka rovására ment. A legjobb, ha házasodsz és remeteként éltek a világvégén ingerszegény környezetben. Lehetőleg ezt az első szerelmeddel kell megvalósítani.

Én arra készülök, hogy legalább 10 évig tartson ki a boldog időszakom a jövendőbeli társammal. Minél tovább. Úgyis tudom, hogy vége lesz, de ha jön a szerelem, meg fog változni a gondolkodásom.

Szerintem neked az a bajod, hogy még senkit nem kellett dobnod. Ezért érzed magad áldozatnak. Majd, ha megéled milyen az, hogy a korábban imádott ember idegesítő görcsé vált, és keresed benne azt, amit szerettél régebben.. máshogy fogod látni a dolgokat.