"A nő dolga, hogy egyengesse a férfi karrierjét és bátorsítsa, a férfié pedig az, hogy a nőt a tenyerén hordozza és kényeztesse. " Kinek jönne be ez a felállás?

A nő is dolgozhat, de ne legyen karrierterve, és csak "zsebpénzként".

És ez nem az én elvem.

Anyám és a barátom elve (bár az utóbbi nincs kimondva).

Barátomnak sokáig nem volt munkája, ami betett az önbizalmának, és mióta van, csak arról beszél (ami nem is volna baj, mert elvileg büszke lennék rá), de úgy kezel, mintha kitartott nő lennék. Állandóan vesz nekem valamit, étterembe visz, még a kondibérletem is fizetni akarja (!)

Én a tudományos karrierre fókuszálok, szerettem volna TDK-n résztvenni, de a barátom szabályosan lefoglalta minden időmet, ezért nem maradt időm a kutatásra, sőt szerinte az csak tőle elvett idő lett volna.

Anyám szerint a férfi egó törékeny, amit ápolni kell, és hogy a férfi a fej, a nő a nyak, és hogy többet bátorítsam a barátomat, mert ő eleve szegényebb körülmények között él, mint én, és sose hozzam szóba az anyagi helyzetünket vagy az eszemet. Erre azt feleltem, hogy a PhD-mat hogyan titkoljam el előtte (csak viccelődve, de ez a titkos szívem vágya), ő meg azt mondta, hogy minek nekem PhD, amikor a kutatók nem keresnek jól, elvenné az időmet a családtól később, és hogy ha a jövendőbeli férjemet támogatom és jól fog keresni, az az egész családnak jó lesz.