Hölgyek, ha a pocakos párotokat megpróbálnátok fogyózásra bírni, de ő ezt elutasítaná, mondván "ez itt nem pocak, hanem tekintély", hogy reagálnátok?

Eleve nem jövök össze pocakos lusta emberrel. :)

Probléma megoldva. :)

Az emberi lustaság már ismerkedéskor kiderül, hogy szeret-e mozogni és odafigyel-e az egészségére.

Lehetetlen, hogy egy olyan személy, aki szeret mozogni, odafigyel az egészségére az ilyen szinten meghízzon. :)

Párom szeret mozogni, odafigyel az egészségére és az étkezésére.

Tehát ez van.

1. Nem jövök össze pocakos emberrel.

2. Ha a kapcsolat alatt észreveszem, hogy elkezd meghízni, akkor nem kap annyit enni, és magammal rángatom mozogni, hogy megelőzzük az elhízást még időben.

3. Ha évtizedek múltán idősebb korára szed fel pocakot, akkor már nem problémáznék, mert idősebb korra az anyagcsere is lassul.

4. Ha cseszik figyelembe venni az én véleményemet és kérésemet még fiatalabb korban, akkor meg keressen másik társat maga mellé. Ugyanis a szememben ez nem csak az elhízásról szól, hanem arról is, hogy nem figyelünk oda a saját egészségünkre, és a társunk tanácsait, akit elvileg szeretünk, nem tartjuk fontosnak, azaz a társunkat nem tartjuk fontosnak, ennek meg egy párkapcsolatban nincs helye.

Még mielőtt valaki nekem esne. Én odafigyelek magamra, nem az alakom miatt elsősorban, hanem az egészségem miatt, mivel van a családomban túlsúlyos ember, és rajta keresztül tudom, mennyi hátránya van, én ezt szeretném megelőzni.

Vicces duma. Legalább van humora.

Amúgy az is röhej, hogy mindenki az egészséggel jön, mintha egy 3-4 kiló zsír a hason kihatna nagyon rá. (A pocakosság akár ezt is jelentheti nem feltétlen iker terhességnek tűnő bendőt)