Elhagynátok a párotokat ha egy baleset vagy betegség miatt egy egész életre segitségre szorulna?

"de akkor sem hagyom a sorsára a Férjem,"

A FERJEMEN van a hangsuly. Ne is hagyd, ez igy termeszetes, ebben vita nincs koztunk.

De!

Most ket peldat fogok neked elmeselni.

Az egyik egy allatorvos, amikor a szuletett 26 evvel ezelott a fia a felesege szules kozben agyverzest kapott es lebenult, beszelni sem tudott. A fiatal orvos eppen akkor epitkezett es epitette ki a praxisat. Becsulettel apolta es gondozta a feleseget es a csecsemot, gyereket, majd kesobb kamasz fiat. A felepitett csaladi hazban alakitott ki rendelot, hogy mindig keznel legyen amikor szukseg van ra. Soha egy szoval nem panaszkodott, a keserusege a nyerssessegeben es oszintesegeben nyilvanult meg. Ez az ember nem hajbokolt, nem nyalt es nem mismasolt es nem sajnaltatta magat. A fia ebben a milioben nott fel, anya nelkul,kamaszodott, lazadt es ki is hasznalta, hogy az apja nem tud rohangalni miatta a bena feleseg miatt. Az asszony meghalt par eve, a fiu felnott, az apa pedig ott maradt 50+ evesen a semmiben lebegve.

A masik pelda. Nemet, NDK-s no magyar ferfihez megy felesegul, harom gyerek szuletik, majd a ferfi osszeszuri a levet a szomszed alkoholista novel. A feleseget a harom gyerekkel kikuldi Nemetorszagba a szuleihez, hogy ott fognak elni, a no seperje el az utat, nezzen lakast, munkahelyet mindkettojuknek. A no kimegy harom gyerekkel, anyjat es apjat,a rokonsagat mozgositja, mindent elintez es varja a ferjet. A ferj meg ir neki egy levelet, hogy te hulye vagy hogy elhitted, csak nem kepzelted, hogy utanatok megyek? Az asszony idegosszeomlast kap, felkapja a gyerekeket es vissza ter a magyarorszagi kozos otthonba. A ferje elvalik, a no egyedul tartja fent a harom gyereket, akik mara mar felnottek es unokakat is szultek. A ferjet ekozben kidobta az alkoholista baratnoje, visszakoltozott az anyja nyakara, de allandoan sajnaltatja magat a volt felesege elott. A feleseg egyedul tartotta el a harom gyereket, dolgozott egy iskolaban nemet tanarnokent, bovitette a hazat, rakta ossze a fillereit, betonozott, szolot muvelt, libazott, hogy enni tudjon adni a gyrekeinek. A volt ferje kozben lerobbant a piatol es allandoan sir a volt asszonynak, hogy te voltal nekem az igazi. A no meg megsajnalja es dolgozik ra, eteti-itatja, a kertjet rendben tartja, mert szegenyke...

A ferfi egy parazita kullancs, aki a no josagabol, gondoskodasi hajlamabol el 65 evesen is.

Szoval, ha a ferfi kiall mellettem vegig es en is mellette, erzekeltetjuk, hogy tamaszai vagyunk egymasnak, akkor termeszetes, hogy apoljuk egymast, ha ugy hozza a sors. Ha valamelyik fel gane modon viselkedik velunk a kapcsolatban, akkor viszont nem varhato el a masiktol semmifele jotekonykodas vagy gondoskodas.

A harmadik pelda pedig az, amikor a ferfi osszevissza kurogat a kapcsolat/hazassag alatt, lerobban es elvarja a parjatol, hogy az elete vegeig gondoskodjon rola. Az egyik ismerosom, aki 59 eves no, azt mondta a ferjenek, hogy MOST menj a k..rvaidhoz, mert en neked annyi pohar vizet adok, amennyit te adtal nekem az elmult 25 evben amikor begteg voltam en vagy a gyerekeink. A ferfi azota teng es leng, betegen es oregen. Sem a volt ferj k..rvai, sem a felesege nem sajnalja meg.

Mi ilyenkor az igazsag?

Bocsánat utolsó, az orvos szerintem igenis szerette a feleségét, nem hiszem hogy amiatt lett olyan a fia amilyen, mert kitartott a felesége mellett. Valami félrement, de tiszteletre méltó, amit a szerelméért tett.

NDKs nő nem lehet rá mit mondani naiv és hülye, hogy a hálátlan volt férjét eltartja, főleg hogy nem törődött vele, kinevette, stb. Nem értem miért jött vissza Magyarországra.

Harmadiknál annyit tudok csak mondani, ha megcsalta, miért maradt vele. Ha azért mert hát házasok és ígéretet tett, akkor legyen becsületes az asszony akkor is amikor gondoskodni kell a férjről. Ezért kell önállónak lenni, nem csak háztartásbeliként tengeni és lelépni az ilyen taplók mellől. Miért éltek egy mérgező kapcsolatban amíg nem történik valami baj, aztán gerinctelenül otthagyod. Ha megsértett és ez neked Ennyire rosszul esik hagyd ott.

29!

Azért egy speciális ápolás szoruló beteget ne a szomszéd munkanélküli, amúgy konyvkoto végzettségű asszonykara bízzon az ember

Az allatorvos nekem is tiszteleremelto, a fiat a mai vilagban mar nem tudta nevelni a bena asszony mellett, vagy otthon vagy a rendeloben kellett helytallnia. Mindnet megtett a fiaert is, de ha fia kiaszokott ejszaka a dorogos haverokhoz, akkor merlegelnie kellett, hogy vagy outana kujtorog az ejszakban, vagy a tehetetlen felesege mellet van. Ugye erzed a valasztas merhetetlen sulyat?

A nemet no gyenge, ma is az. A volt ferge, akivel a gyerekei sem allnak szoba, sem az unokai csak egy energiavampir.

A harmadik esetben pedig nem kotelessegem gondoskodni arrol elesett koraban, aki eleterosen sz-arba sem nezett. Ebben egyeterunk, de magyarazd ezt meg az itteni ferfiakank, akik maskepp gondoljak.

Tudod az egeszben az a gebasz, hogy a ferfiak 2-3 evig belengetik a farkukat, gyereket csinalnak aztan carnak ra, de a szamlat 20-30 evre nyujtanak be.

Mert csak, mert az nekik jar.

Egy betegségnek, balesetnek sokféle következménye lehet, nem csak az, hogy teljesen képtelen magáról gondoskodni, egy részleges problémával ugyanúgy egész életében segítségre szorul egy ember (gondoljunk csak a vakokra, attól, hogy nem látnak, még vannak köztük, akik képesek aktívan dolgozni és alkalmazzák is őket olyan munkakörben, ahol a látásra nincs szükség, de mivel nem látnak, így egész életükben segítségre szorulnak).

Nyilván a probléma mértékétől függ, hogy milyen megoldást választanék, de az elhagyás lenne az utolsó. És ne gondoljátok, nem tudom, milyen egy beteg emberrel, mert van olyan betegség, amit nagyon is jól ismerek úgy, hogy együtt éltem hosszú évekig az érintett beteggel, aki az anyám. Ő nem képtelen gondoskodni magáról, aktívan dolgozik teljes munkaidőben, de a betegsége miatt segítségre szorul, amit apámtól megkap, és tőlem is, amennyire képes vagyok segíteni. Csak éppen idővel én is szeretnék saját családot, és külön költöztem, hogy önállóbb életet élhessek, és hogy ha ismerkedek valakivel, arra ne zúdítsam rá egyből anyám problémáját, mert van, akit ez visszatartana (az egyik exem ezért lépett le, akkor még diák voltam, és a szüleimmel éltem). Illetve a szüleimhez nem vállalhatok családot, már csak a lakás mérete miatt is, mert az egy 1+2 félszobás panel, 4 embernek sem túl tágas.

Szóval visszatérve az alap kérdéskörre, a probléma mértékétől függ, milyen döntést hoznék.

Ha csak részleges a probléma, akkor nem igényelné azt, hogy teljesen felborítsam miatta az életem, csak többletodafigyelést, és nyilván változtatni kell azon, amire addig berendezkedtünk, de nem lehetetlen.

Ha állandó felügyelet kell, akkor az anyagi lehetőségeinket mérlegelném, és hogy milyen gondozásra van szükség. Ha az én tudásom kevés hozzá, akkor egy erre szakosodott egészségügyi intézmény lehet a legmegfelelőbb. Ha enyhébb a probléma, akkor meg akár házi ápoló is szóba jöhet. Ez pedig még nem elhagyás, hogy rábízom szakemberre, miközben én elmegyek dolgozni, ahogy addig is, és kettőnk helyett is pénzt keresek.

Egy esetet tudnék felhozni, amikor biztos, hogy elhagynám, de akkor meg nekem is szükségem lehet segítségre, ha olyan baja lenne, hogy az én életemet veszélyeztetné (illetve ha lennének gyerekek, akkor az ő életüket). Ez viszont megint csak nem klasszikus elhagyás, hanem menekülés lenne.

Nem szokásom megfutamodni a bajtól, az egész életem küzdelem és állom a sarat, de ahhoz nyomós indok kell, hogy valakit, akit szeretek, elhagyjak, mert jött egy betegség vagy egy baleset. Lepontozhattok, én így gondolom, és van némi tapasztalatom is.

Miért a férfiaknak kell magyaráznom? Ha nő, ha férfi az illető és úgy érzi baj van, megcsalták, valamiért nem tud megbocsájtani, az vallja be, nem szereti, rossz embert választott, hagyja el amikor erre rájött, ne akkor amikor a másiknak segítség kellene.

Igazad van, ha szakszerű ápolás kell akkor nem lehet jó neki akárki, de feltétlenül csak a 200-300 ezres ápoló a megoldás? Hányan keresnek ennyit ma Magyarországon? Kire számítson az ember, ha ilyen tragédia éri, ha nem a párjára? Akarattal nem házastársat írok, mert ha igenis több évet lehúztok egymás mellett, akkor csak-csak törődtök egymással, nem? Nem a papír a lényeg, hanem hogy Ti milyenek vagytok. Én biztos nem élnek együtt olyannal, akit nem támogatnék, ápolnám a lehetősegeimhez mérten. Ha rám nem számíthat, akkor kire? Velem tölti a szép napjait, amikor felkészülünk a nehezebb időkre, közös lakásra spórolunk, félreteszünk baj esetére, miért hagynám cserben, amikor baj van? Erre egyikőtök sem irt még valaszt, csak hogy drága a szakápoló. Kinek a feladata hogy eltartsa, fizesse az ellátását??? És igen, ha nincs 200 ezrem szakápolóra, akkor egy kedves munkanélkülivel fogom megoldani kevesebbért, kb mint amikor bébiszittert keresel. Van egy pénztárcám, tudom mennyit költhetek, gazdálkodom. Rémes olvasni, én biztos nem maradnék olyan mellett, akiről tudom hogy ilyen esetben otthagyna. Akkor elköltözök, élek egymagam, teszek félre és majd abból élek ameddig tudok, legalább tudom mire számítsak, ha megtörténik a baj.

38-as, te biztos hogy no vagy. A ferfi a szomszed marisnak fizetve otthagy teged betegen, gyerekestol, lebenulva, aztan max. csak az anyjaval fozetne veled egy kis levest, mig o a szomszed Julcsaval henterereg. Neked nem tunne fel, hogy ha agyban rohadnal, akkor nem latnad ot soha, csak a meggornyedt anyjat, aki tejbepapit vinne neked?

Buta vagy es az is maradsz! :)