Elhagynátok a párotokat ha egy baleset vagy betegség miatt egy egész életre segitségre szorulna?

Azért megnézném zt a sok szájhőst, ahogy évtizedekre feláldozza az életét, és évtizedekig pelenkázik egy felkelni nem tudó embert.

Az sem mindegy mi a probléma. Ha mozgássérült, de ezt leszámítva egészséges, akkor nem hagynám el. Ha önellátásra képtelen, állandó felügyeletet igényel, akkor keresnék egy megfelelő otthont.

Biztos vagyok benne, akik az ellenkezőjét írják, soha nem láttak/ápoltak felkelni nem tudó embert. Nem láttak olyant, hogy a saját közvetlen rokonait nem ismeri fel a beteg. És ezt évekig kell csinálni, lemondva a saját életről. Lemondva a jövőtervezésről, házaséletről, és persze annyit keres, hogy napközben is ott legyen egy ápoló, mert ugye dolgozni azt kell, ha nem akar éhen halni.

Megkérdezném, hogy az ilyent írók mindegyike keres annyit, hogy két embert eltartson és ápolónőt is fogadjon és fedezze az orvosi kiadásokat is?

Pár év után a másik fél egy lelki roncs lesz és hamar a pszichiátrián fog kikötni.

Én nem várnám el senkitől, hogy miattam lemondjon a boldog élet lehetőségéről.

Utolsó: Ki mondta, hogy feltétlenül neked kell otthon lenned vele 24 órában? Erre jó az, ha ápolót fogadsz arra az időre, amíg dolgozol, a gyerekeket intézed vagy az otthon. Az meg hogy épp elég a 3 gyereket eltartani... Erre a többedik gyerek vállalása előtt nem gondoltál? Valami félretett pénzetek miért nincs?

Szerintem akkor is kitolás a pároddal szemben, hogy eddig együtt éltetek, közös felelősség vállalás volt, aztán cserben hagyod, mert ...

"vissza adnam az anyjanak ..."

Szóval csak kölcsönvetted, hogy legyen kivel házaséletet élni, gyereket nemzeni, nevelni. Ha "elromlik", akkor visszaadod egy idős embernek, küzdjön vele ő.

Egy szakkepzett apolo orabere 1500-2000 forint. Szamoljatok ki havi szinten.

Attol fugg, hogy milyen szintu a kapcsolat kozottunk. Itt mindenki hazassagban gondolkodik, amikor errol ir velemenyt. De mi van a hosszabb-rovidebb elettarsi es parkapcsolatokkal, ahol a ferfi nem volt hajlando elvenni a not? Erre is ugyanugy vonatkozik a hazastarsi joban-rosszban szabaly? A ferfiak hazassagban gyakran a betegen szuletett gyerek mellol is lelepnek. Ugy gondolom, hogy hazassagban kotelesseg a masik gondozasa, egyebkent meg a felek erzelmi viszonya es konyoruletessege szamit.

Nem.Én sosem tudnék egy napot sem eltölteni nélküle,annyira szeretjük egymást,kizárt. Ő nem hagyna engem cserben és én sem őt. Rémlik,hogy valami ilyesmit esküdtünk ugye..

Nem egy garanciás mosógép amit vissza lehet vinni,vagy kicserélni újra. Ápolónő vagyok,tehát tudnám gondozni,egyáltalán nem fáradtság,hiszen szeretem. A gyerekeinket is pelenkáztam,ők is 0-24 felügyeletet igényeltek..és pont az apjuknak ne adnám meg ezt ha szükséges?

22!

Mi fogadtunk ápolót a nagyanyám melle . A 12 órás ellátás havi 200 ezer forint volt havonta, csak munkanapokon. Egy átlag család ennyi pluszt nem tud kitermelni, hiszen emellett még ott van a rezsi és a mindennapi ellátás költsége.

Nagyon nehéz kérdés és nagyban függ attól, hogy milyen segítségre szorul.

Mondjuk lebénul deréktól lefelé, vagy levágják egy lábát és segítségre szorul, hát istenem. Ettől még a párom és szeretem, ha nem hagyja el magát, küzd és akar, akkor pedig ma már ezekkel együtt is teljes értékű életet lehet élni. Nem igényel több elfoglaltságot, mint segíteni a felkelésben, a felöltözésben és esetleg tornáztatni.

Ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, hogy nagyban függne attól is, hogy ő hogy áll ehhez hozzá. Ha elmerül az önsajnálatban, depressziós lesz és teljesen elhagyja évek alatt magát, akkor valószínűleg eltűnne az a lelki kapocs, ami addig összetartott minket. Egy darabig próbálnám megváltoztatni a gondolatait a helyzetéről, de életem végéig nem tudnék egy keserű ember mellett megmaradni.

Ha pszichésen lennének problémái, az már sokkal nehezebb falat és nagyon rosszul is érintene. Ha valaki nem emlékszik rám, tehernek érez, amikor megmondom neki, hogy jobbra és nem balra, köcsögöz, mert bezárom az ajtót, hogy ne kószáljon el egyszál gatyában az éjszaka, akkor nem tudnék mellette lélekben kitartani és szeretni élete végéig, valószínű valamilyen intézmény gondozására bíznám. Fordított helyzetben én sem várnám el, hogy valaki 0-24-ben velem legyen, ápoljon, küzdjön velem.

Nem véletlenül vannak életbiztosítások, egészség pénztár. És Bocsi de ma mindenki munkát keres szerintem az 1500-2000 ft/órától alacsonyabb összegért is találsz olyat aki szivesendolgozna. Az egyetemi tanárok ha keresnek ennyit. Ki tud ilyet meg fizetni az országban? Ha nincs más elő rokon képes lennél a tudattal élni, hogy cserben hagyod? Ha van, annyira rossz a viszonyotok hogy semmit se segítenének? Ha dolgozott nyilván lesz valami nyugdíja, nem sok de néhány dolog kijön belőle.

Akármit mondtok, én tuti nem hagyom cserben a páromat mindegy mi történik vele. Azt nagyon nem értem, ha Ennyire okosak vagytok, miért nem tesztek félre vészhelyzetekre, kötöttök biztosítást? De mi vagyunk a szájhősök, meg nem tudjuk miről beszélünk. Azt tudom mit érzek, valahogyan megoldom. Lehet nem tudom majd a legjobb ápolót megfizetni, de akkor sem hagyom a sorsára a Férjem, neki se jutna eszébe engem otthagyni. Bízunk egymásban, enélkül össze se házasodtunk volna.