Mit tennél mit gondolnál a párodról ha édesanyád temetése napján a gyász közepette a toron benyögné, hogy neki menni kellene mert otthon még dolga van?

Ha más családi eseménynél mondta volna ezt, azzal még nem is lett volna gond. Na de anyukád temetésén.................... Amikor egy embernek az a legnagyobb veszteség, ha a szüleit elveszíti....

Én biztos hogy nem lennék együtt egy ilyen pofátlan, tapintatlan paraszttal.

Ha szólt volna előtte, hogy egy kicsit részt tud rajta venni, de aztán halaszthatatlan dolga van, ami tényleg nem várhat még 1 napot se, akkor szintúgy nem lett volna gond a kijelentésével.

Gondold át jól, hogy szükséged van-e egy ilyen emberre. Ha az édesanyád temetésén így viselkedik hogy cserben hagy, mindenféle előzetes bejelentés nélkül, akkor szerinted mire számíthatsz később tőle?

A temetésen ott volt, utána a tor eleve elég gusztustalan ötlet - a temetés "örömére" zabálni a családdal, ehhez nem mindenkinek van gyomra. Ennek már semmi köze a halottnak adott tisztelethez, sem a hozzád való kapcsolathoz.

Ha meg dolga van, akkor duplán érthetö, ha elmegy.

Megmondanám neki, hogy menjen, de hozzám többet vissza ne jöjjön. Részvétem az édesanyád miatt.

#2 Nem a "temetés örömére zabálnak". A messziről jött rokonokat látják vendégül (főleg miattuk van), megemlékeznek az elhunytra.

Megmondom őszintén ezeket a torokat sose értettem. A temetés, a gyász természetes, de utána hogy ott zabálnak, isznak meg majdhogynem ünnepelnek ezt sose tudtam megérteni. Nálunk ez nem volt szokás. Lehet a párod se ebbe szocializálódott és nem tudott azonosulni vele és nem volt jobb megoldása.

A másik, hogy nem tudom mikor kezdődött, meddig tartott, milyen ügyben kellett elmennie, meddig volt ott, mit tudtál erről a dolgáról ami miatt elment. Vannak dolgok amiket meg lehet érteni, ha pl. falun vannak állatok és meg kell etetni őket azért az fontosabb mint ott csámcsogni a toron.

Minden esetre az ilyeneket meg szoktuk beszélni, ha van valami amit el kell intézni akkor megbeszéljük mi legyen és úgy lesz, ez így ahogy leírtad elég egyoldalúnak tűnik.

Első körben megkérdezném tőle hogy mi dolga volt.

Lehet hogy van más, ésszerű magyarázata, amit ott mindenki előtt nem akart elmondani.

Ha tényleg csak azért hagyta ott az eseményt (és téged) hogy ki tudjon porszívózni, na az tapintatlanság és mélyen bántó veled szemben.

Akár van értelme egy tornak, akár nincsen, a páromat NEM hagynám ott csak nagyon nyomós indokból.

Ezzel tényleg azt fejezné ki hogy a te érzelmeid számára nem jelentenek sokat, illetve a családod sem.

Ez miért akkora gond? Ha dolga van, hát dolga van.

Evolúciós ösztön, hogy a saját családunkat védelmezzük, és az is, hogy teszünk a máséra.

A te tragédiád nem az övé. Nem kérheted, hogy érezze át, mert ezt úgy sem tudja, illetve az élete sem áll meg. Meg ha nem saját hozzátartozóról van szó, egy halotti tor még kényelmetlen is lehet neki.

30/F

Igen, csak vannak (vagy csak voltak?) olyan dolgok mint illem, tapintat, együttérzés.

Azt a két órát pedig a párom kedvéért kibirom, bármilyen rossz, negatív, általam elitélt esemény is az.

Ez minosithetetlen viselkedés. Ha halaszthatatlan dolga lett volna, azt nem a procedúra közepén nyögi be.

A szülők elvesztése az egyik legnagyobb tragédia, foleg, ha idő előtt történik.

Ott kellett volna lennie melletted ebben a nehéz helyzetben.

Nem tudnék társként tekinteni egy ilyen emberre