Vannak olyan huszonéves fiúk, akik nem szeretnek inni (berúgásig), bulizni, de nem nézik le azokat, akik szeretnek?

Én pl nem szeretek sikítva hányni az alkoholtól, épp csak a jó hangulatig szeretek inni (ami néhány pohár). Nem zavar, ha valaki nem iszik, az se, ha sokat, de ha valakinek az az élete, hogy egész héten a hétvégét várja, majd minden egyes péntek-szombat úgy bek*r, hogy nem emlékszik csomó mindenre és elitta a heti keresetét... azt sajnos nem tartom érett és felelős gondolkodásmódúnak. Nem lesz kevesebb a szememben, vannak ilyen haverjaim is, de párkapcsolatot biztosan nem kezdeményeznék velük.

24F

Itt van egy.

Nem iszom négy éve, illetve kilőve a dohányzás és a drogok is, de vannak dohányos barátaim (néha ki is megyek velük egy "cigire", csak hogy ne szakadjon meg a beszélgetés), akikkel együtt járok szórakozni szintén isznak buliban, kocsmákba is be tudunk ülni ha találkozni akarunk a kollégákkal, ők söröznek, én ásványvizet vagy ice tea-t iszom. Szóval semmi gondom nincs vele, nyilván a baráti zrika belefér mindkét oldalról, el szoktunk poénkodni. Amit nem tudok tolerálni, az az öntudatlan/aggresszív állapotig tartó ivás, az már zavaró.

22/F

Bár én kerek 30-vagyok, de még életemben nem rúgtam be, csak becsicsentettem párszor, 0 másodpercnyi időkieséssel, és 0 milliméternyi teleportálással, teljes emlékezéssel.

Nem nézem le a berúgókat, csak azokat akik mekkora nagy eredménynek, és mekkora menőségnek tekintik hogy sugárba hánytak.

Soha nem buliztam, csak kisebb baráti összejöveteleken érzem jól magam.