Nem fontos a közös ünneplés?

A párom tegnap elújságolta, hogy haverokkal mennek két nap egymás után koncertekre.

Engem nem hívott, utána hozzátette később, hogy azért, mert tombolni akar, nem rám vigyázni.

Általánosságban ez mondjuk elfogadható, amúgy is kell olyan, hogy barátokkal van az ember, nem a párjával. :)

A problémám az, hogy az emlegetett dátum az véletlenül épp az én születésnapom. És nekem az az érzésem, hogy nem csak, hogy nem zavartatja magát, de még csak egyszerűen eszébe sem jutott, hogy hát aznap más is van...

Szóval, a közös ünneplés helyett ő szervez programot, és szándékosan nélkülem. Igyekszem nem felvenni, de egyszerűen borzasztó rosszul esik.

Hogy lehet ezt anélkül elmagyarázni, hogy hiszti lenne belőle? Jól nem tudok belőle kijönni, mert ha közlöm, hogy ne menjen, mert amúgy belegondolt, hogy...?, akkor az van, hogy miattam nem mehet a haverokkal, pedig amúgy nem járnak el minden héten. Ha közlöm, hogy menjen, de szarul esik, akkor nyilván lemondja, de ott lesz kimondatlanul, hogy bezzeg ha elment volna. Ha nem szólok semmit... nos, nem vagyok jó színész, látszik, ha bajom van.

Egyébként ő nem foglalkozik az ünnepekkel, ha én szervezkedek, annak örül, de magától nem foglalkozik se karácsonnyal, se születésnappal, semmivel.

Egy ideje emiatt én is próbálom magam "leszoktatni" a készülődésről, de annyira idegen tőlem ez e lesz@rom dolog, hogy képtelen vagyok. Hiába mondom el magamban, hogy "nem törődöm a születésnapommal, mert tavaly is ugyanez volt, és csak magammal tolok ki, ha megint végigbőgöm, és nemkészülök, és nem lesz semmi, pihenek/dolgozom nem számít". Attól még ugyanolyan rossz.