Mennyire él még az emberekben ideologizált tévhit, hogy a nők hűségesek, korrektek, rendesek, a férfiak pedig megbízhatatlanok, bármikor félredugnak, sunyik? Én úgy látom nagyon él még, bár kezd kopni a nőkről kialakult tündéri kép.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján (saját, és ismerősi körben tapaszalt) a nők és a férfiak között megcsalási hajlandóság, sunnyogásban, szemétkedésben a különbség 0.

Mindössze a "reklám" mutatja aztm, hogy máshogy viselkedik a 2 nem, hiszen mint tudjuk amikor egy nőt megcsalnak, átvernek, azt az egész család, baráti, és facebook társaság megtudja, mert szeretik szétkörtölni.

Míg a férfiak egy szégyenként élik meg a hasonlót ha egy nő teszi velük, így nemhogy nagyobb társaság, még a legközelebbi barátoknak is csak akkor beszélnek róla ha nem tudják letagadni (pl szétköltözés).

Ez volt a lényeg, most jön a nem annyira lényeg, példák:

Egyik barátomat megcsalta a felesége, mert bár igaz hogy elhanyagolta az "asszonyt" főleg a munka miatt, de ő nem csalta meg, és éppen a közös lakás miatt dolgozott annyit, na meg hogy utazgathassanak ide-oda. És nyilván több hasonló van, csak ahhoz én nem vagyok annyira közel, hogy tudjak róla.

Másik barátom átlagos, alfát nem játszó, nem bulizós férfiként kínkeservesen talált egy barátnőt, aki azóta gyakorlatilag kézi vezérléssel irányítja a srácot az évtizedes baráti társaságunkból kikerült (csak a születésnapozás maradt mert az "kötelező"), mert a lány bulizós, így nem annyira szimpatizál velünk "kockákkal" (értsd bulizás helyett inkább dumálunk tudományról, politikáról, a világ történéseiről, és nem komáljuk az aktuális divatos zenéket), bár mindig jópofizik ha találkozunk.

Én pedig egy lánnyal ismerkedtem fél éve, aki nagyon tetszett, őszintének tűnt, és rendesnek. Mivel messze lakott tőlem, de ide akart költözni, sokáig csak chateltünk, majd nagy nehezen összejött a randi amikor ideutazott munkahely, és lakás ügyben. Nagyon jó volt, el voltunk, és egy hosszú csókolózással zártunk, majd visszautazott, hogy hamarosan már költözik.

Mindennapi chatelés volt pár hétig, nagyon ígéretesnek tűnt, felajánlottam a segítségem (szállítás, 1-2 bútor kölcsönadása), vártam hogy újra találkozzunk és fejlődjünk tovább, de amikor kérdeztem, hogy mikor költözik mindig lerázott, hogy "nem tudja még", majd egyszer csak "derült égből a villámcsapás" bejelentette, hogy ráírt valaki akivel régebben ismerkedett, és nem hiszi hogy szerelmes tudna lenni belém (hát 1 tali után ki tudja? Én nem...), de "nem őmiatta, csak ennek hatására" gondolkozott el, és sajnálja hogy nem találkoztunk még1x mert akkor más lehetett volna (ő miatta nem találkoztunk, tőle függött...). Persze megkérdeztem, hogy akkor ezt miért nem mondta el a randi után, de azt mondta, hogy akkor még nem tudta... háát peeersze...

Aztán később kiderült, hogy már akkor itt lakott a városban a csak ráírós pasival amikor lerázott, és engem addig tartalékban tartott, és persze kiderült, hogy hamukált szinte végig, mégsem olyan aminek mutatta magát.essem, és ott eleve nincs is többről szó...