Ti ezt mennyire tudnátok tolerálni? Vagy csak legyek türelmesebb?

Három éve vagyunk egyutt, már 2,5 éve hétvégente találkozunk. Ami nem azt jelenti,hogy két nap együtt tudunk lenni...Nagyon sok esetben szombaton ér haza, vasárnap indul is, vagy még hamarabb, változó mikor ér haza,mikor indul.

Addig nincs is baj, amíg nem tervezünk semmit, azon már meg sem lepődök,hogy készítek kaját mire jönne,de csak másnap este kerül évesre , akkor van gondom, mikor lenne egy pár esemény és nem tudunk elmenni, eltervezni hogy na akkor arra megyünk.

Bulizni nem járok egyedül, nem akarok ismerkedni, szóval oda is együtt megyünk ha tudunk, barátnőim szintén a párjukkal szoktak (néha egyeztetünk) szóval velük se tudok külön, kimerül annyiban hogy néha beülünk valahova. Elég ritkán van valami érdekes rendezvény a környéken, de mindig nagyon vágynèk menni, többször nyertem a nyereményjátékukban, és nem tudtam elmenni kivenni/felhasználni mert persze nem volt itthon én pedig egyedül mit csinálok,illetve egyedül nem utazhatok olyan távon.

Egyre jobban zavar, hogy sok lehetőség lenne, mind jó dolgok amikből kimaradunk. Azzal vigasztal, hogy már nem sokáig akarja ezt csinálni és akkor majd megyünk. De annyi elszalasztott alkalom van már, amiket nagyon bánok, de tény, hogy vele megyek legszívesebben...

Nagyon zavar ez már,nem tudom mit csináljak. Próbáljak meg csak türelmesebb lenni? Ti ezt hogy kezelnètek? 21n