Mennyire érthető, hogy egy férfi nem nagyon akar a mai világban gyerekeket a nőktől egy kapcsolatban?

Férfi vagyok, akarok gyereket, aki nem akar, azzal nem ismerkedek. Van bőven aki felett átsiklottam épp emiatt, biztos vagyok abban, hogy van miből válogatnod, mert úgy látom manapság sok nő nem akar ilyen-olyan okból soha gyereket.

30/f

Ilyen indokkal, a nok is felhetnenek.

Hany ferfi megy felre a nok terhessege alatt, vagy csak megcsinaljak a gyereket, aztan sz*rnak rajuk? Milyen sokan dobjak el a csaladjukat, csak mert egy friss husi jott a kepbe? Rengetegen es ez csak egy par pelda.

A megoldas? Talalni egy olyan embert aki valoban kitart melletted, tamogat es szeret.

Persze, ha azert nem akarsz gyereket, mert talalod magad megfelelonek a szuloi szerepre, nem szereted oket, fontosabb a karriered, az is ertheto.

Inkább a pesszimizmusoddal van a baj.

Ha azt mondanád, hogy nem akarsz gyereket, mert te inkább még utazgatnál, élnél, karriert építenél, akkor azt mondanám, hogy oké, nincs beleszólásom.

Te viszont azzal érvelsz a gyerek ellen, hogy úgyis minden nő lelép vele, és lehúznak a tartásdíjjal. Nem bíztál így sem a volt párjaidban (és ez szerintem nem csak a gyerek-kérdésben nyilvánult meg), de még a jövőbeli nődben sem bízol, akit még talán nem is ismersz.

Még szerencse, hogy nem mindenki ilyen. Ugyanúgy leléphet egy pasi is a gyerek mellől, megcsalhatja a gyermekeinek az anyját, ha ritkul a szex, erre van esély.

Azonban nem mindenki olyan pesszimistán áll hozzá, mint te. Van benne kockázat, persze, azt lássuk be, DE akár 'nyerhettek' is.

Hát nézd, ki mint vet, úgy arat...

Ha egy nő nem érzi azt a "valamit", abban a pasi is benne van vastagon. Ha belekényelmesedik a kapcsolatba, akkor ne csodálkozzon, ha dobják.

Emellett pedig biztos más körökben mozgunk, de az én baráti körömben egyáltalán nem jellemző válás esetén a heti egy láthatás, tartásdíj legombolással. Én is elváltam, a gyerekem heti 3-4 napot van az apjával is és velem is. Tartásdíjat egyikünk sem fizet, hiszen ugyanannyival járulunk hozzá a neveléshez. És ez egyáltalán nem egyedi: kapásból tudok három-négy másik családot említeni a környezetemben, ahol ugyanez van.

Halkan jegyzem meg, az exem lényegesen többet foglalkozik a gyerekkel, amióta külön vagyunk, mert amíg együtt éltünk, valahogy természetes volt számára, hogy én úgyis megoldom... most rá is ugyanúgy hárulnak kötelezettségek, de a kellemes része is.

Szóval szerintem nem az a megoldás, hogy nem vállalsz gyereket, hanem az, hogy megfelelő társat választasz, aki nem játszmázik problémák esetén, dolgozol folyamatosan a kapcsolatért, hogy ne laposodjon el, és ha esetleg mégis külön mennétek, akkor szépen kiveszed a részed a gyereknevelésből pont úgy, mint az anya - a kötelezettség részével együtt.