Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most mi legyen, ezt nagyon elszúrtam?
A barátnőmmel távkapcsolatban vagyunk, ennek köszönhetően csak hétvégén találkozunk.
Van egy pókja, amit nem igazán szívlelek. Azonban eddig egy akvárium szerűségbe volt, és így tartva mondjuk úgy, hogy elviseltem.
A hétvégén is nála voltam, de az a hülye pók valahogy kimászott az akváriumból (elfelejtette a barátnőm rárakni a tetejét, mert játszott vele..) én meg nem figyeltem rá. Gondoltam, hogy van annyi esze, hiszen tudja, hogy félek/undorom tőle..
Kiment a fürdőbe fürödni, én meg az ágyán olvasgattam. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy a lábom mellett mászik a pók.
Eléggé megijedtem, és én hülye, hirtelen felindulásból a kezemben lévő könyvvel olyat odadurrantottam neki, hogy többet a pók meg sem mozdult hiába bökdöstem a könyvvel.. Ráadásul a könyvem borítója is tiszta trutyi lett, szerencsére az ágya nem.
Féltem a barátnőm reakciójától, így gyorsan két zsebkendővel becsomagoltam, és amíg ő tovább fürdött, kimentem a bejárati ajtón, és bedobtam a szemétledobóba. A legnagyobb csendben, hogy a szülei és ő se vegye észre.
Amikor visszajött észre sem vette a dolgot, majd csak este, amikor odament hozzá. Közölte, hogy nincs ott a pókja.
Én meg megjátszottam magam, mint akit váratlanul ért a dolog, hogy ne szórakozzon velem, tudja hogy nem szeretem. Ő pedig komoly arccal mondta, hogy tényleg nincs meg.
Eljátszottam a semmit nem tudót, és még rá is tettem egy lapáttal a tökéletes szerep miatt.
Gyorsan a szobaajtóhoz indultam, és közöltem vele, hogy addig nem megyek vissza, amíg meg nem találja.
Szegényke komolyan keresi azóta is, sőt én is "segítettem", hogy lássa érdekel a dolog, és nem titkolok valamit.
Nagyon szomorú, és már feldúrta az egész házat.
Jobb ha továbbra is hallgatok, vagy mondjam el neki? Bár azt hiszem ezzel már elkéstem, hiszen ha azonnal elmondom talán jobban fogadta volna, eltemeti vagy ilyesmi, de én még a szemétledobóba is leküldtem.
24/F, 20/L
válasza:Nagyon remélem, hogy ezt csak kitaláltad, mert ha az én párom lennél, ha megtudnám, repülnél. Nem csak azért, mert megölted a "kedvencem", hanem azért is mert így átvertél.
(Pedig én is rettegek a pókoktól.)
Sajnos az élet a legjobb forgatókönyv író, és tényleg vicces a helyzet, de csak addig amíg nem te vagy az egyik főszereplő.
Mégis mit kellett volna tennem?
Leütöttem a pókját, és mondjam el neki, hogy a te hibád?
Ez a kis titok volt akkor a legjobbnak tűnő megoldás, hiszen így nem kell felelősséget vállalnom a történtekért. Megúszhatom az egészet.
Most is szimplán azért bánom a dolgot, mert keresi, és szomorú. Azonban akkor is szomorú lenne ha elmondtam volna, hogy kinyírtam azt a hülye pókot.
válasza:De, akkor még talán megértette volna, főleg, ha tudja, hogy mennyire irtózol tőle és, hogy csak hirtelen felindulásból történt.
De így! Hülyét csináltál belőle és hazudtál neki, ezt már nehezen fogja megbocsátani, szerintem.
De nyilván, én nem ő vagyok, csak magamból tudok kiindulni.
De szerintem jobb, ha elmondod neki, megérdemli, hogy tudja, hogy mi történt a pókjával.
válasza::D
Bocsánat a sok "de"-ért, nem volt szándékos.
S mi van ha hirtelen felindulásból kidobott volna a házból, ha hirtelen felindulásból szakít? Hiszen ő szerette ezt a pókot.
Eléggé logikátlanul tudnak az emberek gondolkozni, ha egy olyan dologról van szó, amit szeretnek.
Emellett tudja, hogy nem bírtam, így esélyes lenne, hogy kitalálna egy összeesküvés elméletet, hogy direkt kihasználtam a helyzetet, hogy megöljem.
Ha pedig biztos, hogy nem nézné el a dolgot(amire én is gyanakszom), akkor azt hiszem ez az én kis titkom marad. :)
Majd valahogy belebeszélem, hogy bemászott valahova, vagy ilyesmi, vagy kiszökött az erkélyére, és onnan világgá ment.
Annyira abszurd amúgy ez az egész dolog, hiszen tényleg egy rovar, amit otthon is a legnagyobb szívbaj nélkül ölnék meg.
válasza:Nem hiszem, hogy azért ijedős lennék, mert undorodom/félek a pókoktól. Ezen sajnos nem tud az ember változtatni, és a reakció is spontán jött.
A két verzió közül meg a hazugság tűnt jobbnak. Persze, ott volt a kockázat, hogy lebukom azon idő alatt, amikor kicsempészem a házból, de szerencsére nem.
Mostmár megúsztam a dolgot, kivéve ha saját magamtól nem vallom be.
Számomra ez a pók nem visel akkora értéket, ismétlem csak azért támadt fel bennem a bűntudat, mert még mindig keresi és szomorú.
S mi van, ha nem nézte volna el a dolgot, és azt hiszi, hogy direkt volt?
Akkor meg szakítunk egy hülyeség miatt. Miközben minden más tökéletesen működik.
Nem akartam megkockáztatni, és a legérdekesebb, hogy ha most visszamehetnék az eset pillanatához, nem vagyok benne biztos, hogy máshogy cselekedtem volna.
válasza:Tudod mit érdemelnél?
Hogy elolvassa ezt a kérdést és rájöjjön, hogy milyen ember is vagy, hogy így képes vagy neki hazudni, csak azért, hogy védd magad.
Egy esetleges megcsalásnál vagy másnál is így hazudsz neki és fedezed magad?
Mit szólnál, ha ő hazudna így neked?
válasza:Nem csalnám meg, csak más az értékrendünk. Számomra ez a pók egyenlő egy nyáron lecsapott léggyel. Ezért sem tudom annyira átérezni a dolgot, hiszen nem tudom átélni a helyzetet. Bennem az van, hogy miért kell ennyire szeretni egy pókot, ami számomra egy nagy 0,00000000
Nem egy kutyáról, macskáról, van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!