Tényleg rossz a humorom?

Nincs veled különösebb gond. Ahogy mondtad stresszes már egy ideje. Ha jó kedvében van akkor együtt nevettek. Mi okozza a stresszt nála ? Lehet, hogy valami olyan amit közösen kellene megoldanotok és úgy gondolja hogy csak elvicceled. Beszéljétek meg, ha tudsz állj mellé. Meglátod, "kienged".

30/f

"ez kb. olyan, mintha azon kellene nevetnem, hogy a tévében tortát vágnak egymás arcába"

Szerintem az vicces. Meg az is vicces ha valaki elbszódik a jégen vagy fejberúgja magát vagy mittomén. Én személy szerint a favicceken tudok a legjobbat röhögni, ha valaki 10 percig mesél egy "viccet" az szerintem nagyon kínos. Más ott szakad én meg csak vágom a cringe fejet. Mindenkinek más a vicces, most komolyan ha ekkora probléma ez a palidnak, hogy neked jó kedved van akkor kapja már be. Szerintem ne változtass, én örülnék ha valaki ilyen vidám lenne mint te.

Olyan "jó" azt olvasni, hogy a legtöbb hozzászólónak csak annyi jön le, hogy megint lehet zsigerből szidni egy férfit, aki "semmibe veszi" a kérdezőt, kövezzük is meg gyorsan, meg hogy nincsenek azonos szinten humor terén. Viszont szerintem éppen a kérdező az, aki nincs tekintettel a párjára, és meglehetősen éretlenül viselkedik. Azért megnézném a hozzászólókat, ki örülne annak, hogy mondjuk kiszipolyozzák a munkahelyén, de váltani nem lehet, és ha hazamegy, akkor még otthon is jó képet kellene vágnia olyan dolgokhoz, amelyeknek néha nem sok közük van a humorhoz. Én pl. ilyenkor ki tudnék szaladni a világból, és nem azért, mert nincs humorérzékem, hanem mert a stresszt nem a blőd dolgok űzik el. Van pl. olyan ismerősöm, aki állandóan nyomja a senkit nem érdeklő monológjait. Ha jó a kedvem, akkor nyilván egyik fülemen be, a másikon ki. Ha viszont stresszes vagyok, vagy rossz a kedvem, akkor még inkább az az érzésem támad, hogy vagy őt lőném le, vagy magamat, mert az illető csak önmagára figyel, nekem meg nem arra van szükségem, hogy "szórakoztassanak".

Egy stresszes, elfáradt embert nem viccesnek szánt produkciókkal lehet jobb kedvre deríteni vagy ellazítani, még akkor is könnyen válhatsz idegesítővé, ha egyébként jók a szándékaid. Ha pl. téged durván megbánt valaki, és egész nap rossz a kedved, te milyen reakciónak örülnél a párodtól? Annak-e, hogy elkezd egy flakont a kezébe fogva énekelni, vagy annak, hogy odaül melléd, megkérdezi, mi a baj, megpróbál megvigasztalni stb.? Szerintem a másodiknak, mert az arról szól, hogy odafigyel rád, törődik veled, nem pedig önmagát szórakoztatja, miközben neked gondjaid vannak.

Majd szólj ha befejezted a nyavalygást. Ha már röhögni sem lehet semmin akkor most komolyan minek élsz te egyáltalán?

"lehetne sorolni a stresszhelyzeteket iskolából, az orvosnál való egész napos várakozásról, a szomszédban állandóan ugató kutyáról stb"

Úr isten mekkora stresszhelyzetek nehogy Öbölszindrómát kapjál a sok stressztől! Az, hogy te ezeket a dolgokat hogy fogod fel kizárólag rajtad áll. Röhöghetsz egy viccen és kimutathatod a szereteted a barátnőd iránt, vagy inkább puffoghatsz magadban mert képtelen vagy elengedni a sérelmeket. Te döntöd el. Van agyad amivel -nagyjából- képes vagy gondolkodni szerintem.

A te felfogásod brutálisan hétköznapi ami egyenlő a konstans boldogtalansággal. Várni kell az orvosnál? Mért mire számítottál, hogy 1 perc alatt végezni fogsz? A szomszédban ugat a kutya? Mellettünk 2 hete túrják az aszfaltot mégsem zavar. Persze zavarhatna és tuti van is itt olyan akit zavar. Engem mért érdekeljen? Minek stresszeljem magam? Stresszeljenek inkább helyettem az olyan komoly emberek mint te :)

Semmi baj a humoroddal, aranyos, nem vagy unalmas. A baj itt barátoddal van, ő egy karótnyelt, humortalan pacák. Nem is értem mit kerestek egymás mellett.

29F

Hat egyreszrol, ezek egyaltalan nem vicces dolgok, amit leirtal.

Masreszrol viszont egyaltalan nem egyezik a humorotok, nem tudsz onmagad lenni mellette, nem tudod elengedni magad, mert attol felsz, mit fog szolni. Ez az egyik legrosszabb dolog, ami elofordulhat egy kapcsolatban, szerintem legalabbis.