El akarom hagyni a párom, de kiderült, hogy súlyos betegsége van. Most mit csináljak?

Az a baj ezzel az emberrel, hogy érzelmileg zsarol téged. Veled az a baj hogy mások véleményére túlságosan hallgatsz, de megértelek abból a szempontból, hogy ez valóban kényes kérdés. Mert ugye hamarabb kellett volna lépned, sajnos most visszaütött a halogatás, de én is jártam már így más szitukban, tudom, milyen rossz az amikor azzal szembesülök, hogy már régen meg kellett volna tennem valamit és most baj van...

Szóval, elmondom, én mit csinálnék. Szakítanék vele, szépen, kedvesen, de határozottan. Elmondanám neki, hogy sajnálom ami most vele történik, aggódok érte, és barátként számíthat rám - de társként már nem. A részemről régen vége, és sajnálom amiért halogattam ezt a lépést, mert ha korábban megteszem, mára talán mindketten boldogok lennénk valaki mással.

Ha jön a lelki zsarolás, mutass rá, hogy ez az. Mondd ki, hogy ez egy lelki zsarolás, és te nem vagy hajlandó bűntudatot érezni valami miatt ami nem a te felelősséged. Ha azt mondja hogy miattad lett beteg, akkor mutass rá, hogy ez badarság. Senki sem lesz rákos azért mert megromlik valakivel a kapcsolata és veszekednek egymással. De ha így érzi, rendben van, most elhagyod, hogy meggyógyulhasson. Hidd el, gyorsan vissza fogja vonni a vádaskodást.

A rokonságnak pedig ugyanezt lehet mondani: már régen érett a helyzet, barátként természetesen támogatod, de most szépen elköltözöl tőle mert bár az időzítés rossz, de a párkapcsolatnak vége. Ha pedig szidalmaznak, mutass rá nekik is, hogy 1. semmi közük mások életéhez 2. fogalmuk sincs a kapcsolatotok állapotáról, vaktában ítélkeznek 3. nem segítenek neki azzal, hogy feleslegesen keltik a feszültséget.

Ne érdekeljen mások véleménye, negatív kritikája. A te életed a tiéd, nem kell másoknak megfelelned.

Jézusom, ugye kamu? Eddig jó volt, mert nem tudtál külön menni, nagy duzzogva eltűrted a közös háztartást, most hogy rá szakadt a baj, és a lehetőség, hogy neked kell esetleg végigasszisztálni és viselni az ezzel járó lelki terhet, rögtön összeszartad magad, mi?

Fizikailag vagyok az ilyen humanoidoktól rosszul...

Lehet mínuszba lepontozni a sok "egy életed van, nincs kötelességed" típusú agyhalott kommentelőkkel együtt.

Tedd, amit tennem kell. És bízz benne, hogy neki is jobb lesz külön. Szerintem valahol neki is kell érezni, hogy ez így nem jó neki.

Arra figyelj, hogy nagyon keményen és egyértelműen csináld. Nem tudom mennyire tudsz egyszerűen összepakolt és eljönni, mert írod az anyagiakat. Az is szükséges lesz valöszínüleg, hogy letöltés mindenhol. Ezt azért írom, mert ha nem elég határozottan, gyorsan, egyértelműen lépsz, akkor egy hosszú gyötrelmes szakasz lehet belőle, amiben mindketten csak őrődtök. És ha nem is érti meg, de neki se kellhet ez.Valakit odaláncolno, aki csak szenved. Szerintem találd ki mi lesz és gyorsan csináld végig.

És ha kicsit letisztult a dolog, és már nincs ott hogy bízik benne, hogy esetleg még lehet tovább akkor meglátod, hogy barátilag tudsz e, akarsz e neki segíteni.

Egyébként egy szép hosszú kézzel írott levél is jó lehet a végére, mert akkor el tudom mondani a mértéket tiszán, és nem egy kusza beszélgetés.

1. akik azt mondják, maradjon vele, azok hosszú távon mit javasolnak? mikor léphet etikusan? 1 év múlva? 10 év múlva? ha meggyógyul? sose?

2. arra nem gondoltok, hogy el akarta hagyni, most rosszabbodott a helyzet... logikus a még rosszabb miatt mégsem elhagyni?

Gondolom ez is úgy kezdődött, hogy egy 20 éves csaj összejön egy 40 éves pasival. Már nem jó együtt, de nincs pénz elköltözni, így húzza a szakítást.

Aztán beüt a baj, kiderül, hogy a pasi beteg. Ez már nincs ínyére a kisasszonynak, akkor inkább szakít. Nincs az a pénz, hogy együtt maradjon egy beteg öregemberrel.

Nyertem?

Nekem is fura, hogy eddig nem volt pénz költözni, most meg hirtelen van. Már nem tartanak össze a közös anyagi terhek?

Vagy csak jóval kevesebb pénzt kap a pasi, mióta táppénzen van?

Ha eddig a pénz volt az oka, hogy maradt a kérdező, akkor mi változott? Semmi.

Egyetlen dolog lett más: kiderült, hogy a párja nagyon beteg. És rögtön eszébe is jutott, hogy ő már régóta menni akar. Aha, persze... Annyira akar menni, hogy a családtagjai se tudtak eddig róla.

Ráadásul tök mindegy is: innentől mindenki szemében ő lesz az a szívtelen, aki elhagyta a beteg párját. Kérdés, hogy ki akar majd komoly, életre szóló kapcsolatot és családot olyan nővel, aki megfutamodott.

Egy életen át lehet mindenkinek magyarázkodnia, mert mindig lesz egy-két jóakaró, aki figyelmezteti a pasikat.