Mi a jobb? Együtt élni valakivel, akivel nincs az ember egy hullámhosszon vagy inkább egyedül maradni/élni?

Az hogy nem lennénk teljesen egy hullámhosszon nem zavarna.

De az ha folyton egymás idegeire mennénk az már zavarna. Többek közt ezért hagytam ott a feleségem.

Érdekes, hogy ezt eddig nem írták, de szerintem azért jobb egyedül, mert így lehetőség van más megtalálására.

Vegyük egy lány szemszögéből. Összejön egy fiúval, akivel bár nincsenek egy hullámhosszon, de úgy elvannak ideig-óráig. Közben nem próbálkozik be nála egy másik fiú, hiszen barátja van, akivel sokkal de sokkal jobb kapcsolata lehetne. A barátjával aztán szakítanak, és egyedül lett, meg még el is szalasztott valakit...

Természetesen egyedül.

A globális trendek is ezt bizonyítják.

Aki csak teheti külön megy: külön a szülőktől, külön mindenkitől. Én öt évig éltem egyedül. Életem (eddigi) legszebb időszaka volt.

Ha anyagilag tehetném, most is különmennék muteréktól, bár jó a kapcsolatunk.

Párkapcsolat: volt egy 95%-os párkapcsolatom 7 évig (több is volt, de ez volt a legjobb, azért minősítettem), de a legjobb ember mellett is megunja az ember a másikat, nemhogy egy rossz/nem hozzád való ember mellett.

Az élethosszról: a férfiak élnek tovább házasságban, a nők ugyanannyi ideig élnek egyedül is házasságban is.

Amúgy meg lehet választani: rövid, de boldog élet, vagy hosszú és boldogtalan.

szerintem egyértelmű, hogy a kérdésben szereplő egyik véglet sem ideális, sőt egyáltalán nem jó körülmény. az ember társas lény és harmóniára, kiegyensúlyozottságra és közös hullámhosszra vágyik másokkal.

erre a kérdésre sincs univerzális válasz, ami mindenkinek egyformán működik. nagyon személy, körülmény és élethelyzet, életszakasz függő is, hogy egyedül jobb-e egyedül, vagy jobb lehet az egyedüllétnél egy nem annyira kiegyensúlyozott, vagy egyenesen rossz kapcsolat. minden attól függ, hogy ki mit tud egy helyzetből, körülményből kihozni, hogyan és mennyit tud az adott helyzet tulajdonságaiból hasznára fordítani és főleg, hogy a helyzet negatívumai mennyiben gátolják a további lehetőségeit.

a magányban is vannak lehetőségek, amiket ki lehet aknázni és motivációra, teljesítmény növelésre, lelkesedés fokozásra, termelékenységre, hatékonyság növelésre lehet hasznlni, de ugyanakkor a magány lehet nagyon demotiváló, gátló, korlátozó is. a társaságra és egy párkapcsolatra is igaz, hogy lehet nagyon pozitív, feltölthet energiával és hatalmas támogatás lehet. akár még egy olyan kapcsolat is, ahol a felek nincsenek teljesen, vagy egyáltalán közös hullámhosszon. akár még egy olyan kapcsolat is lehet bizonyos mértékben és bizonyos szempontokból előnyös, amiben kifejezetten rossz kapcsolat van a felek között és nagyon sok mindenben nem passzolnak össze, esetleg sokat vitatkoznak is.

a kérdés az, hogy a helyzeteket hogyan sikerül kezelni és megoldani. ha folyamatosan fáradt, ideges, frusztrált, kimerült és levert vagy egyenesen depressziós vagy (akár a magány, akár a rossz kapcsolatok miatt), akkor az a helyzet nem jó és a helyzeten, illetve az okain érdemes változtatni, amennyire lehet. ha a hangulatokban és eneriga szintekben hullámzás van, mert néha ugyan rosszabbul érzed magad, de azért vannak jó pillanatok, vidám időszakok, kellemes bulik, nagy szeretkezések, stb, akkor akár ki is egyenlítődhetnek a dolgok és könnyebb lehet hosszabb távon fenntartani ezt a helyzetet. főleg, ha sikerül a pozitívabb időszakokból elegendő energiát merítened nem csak a hullámvölgyek átvészeléséhez, hanem ahhoz is, hogy az életed ne csak egy helyben álljon, hanem előre haladjon, fejlődhessen, képezni tudd magad, fejlődj, előre lendítsd a karriered, új, jobb irányokba tereld az életed - ami akár egy idő után persze ahhoz is vezethet, hogy már nem tartod ezt a kapcsolatot/magányt elég jónak és ezen is változtatni akarsz, sőt talán még sikerül is.

ha valaki a magányát nagyon elszigetelten, társaság, barátok, hobbik és sikerek nélkül éli meg, akkor talán a magányba nehezebb ezeket a pozitív hullámokat belevinni, észrevenni, vagy megélni. pedig ez is lehetséges, akár pillanatnyi programok, családi, baráti találkozók, akár hosszabb-rövidebb kalandok, vagy egyéb pozitívabb élmények formájában. egy párkapcsolat esetében talán inkább magától értetődőnek tűnik, hogy mik vihetnek pozitívumokat, de azért egy kapcsolat is lehet olyan rossz, hogy csak a külső szemlélőnek vannak ötletei pozitív dolgokra, mert aki benne van, az olyan negatívan éli meg, hogy észre sem veszi, hogy minek örülhetne az adott helyzetben.

a legfontosabb, hogy sikerüljön megtalálni a lehetőségeket, a pozitívumokat és próbáljon az ember a lehető legjobban élni a lehetőségekkel. sajnos ez sokszor a nem annyira pozitív helyzetek közepette nehezen megy, van, hogy kellenek hozzá külső tényezők, barátok, ismerősök, mások negatív példái és történetei, vagy szakember segítsége, hogy segítsen észrevenni, sokan vannak, akiknek még nehezebb az élete (legfeljebb máshogyan) és amik segíthetnek rájönni, hogy a saját életünkből hogyan tudnánk többet és jobbat kihozni, mint amennyi látszik számunkra.